Õszöd ma is a baloldal valódi lényege
2016.09.17. 12:58
Szűkebb hazámban, Kőbányán, éppolyan távolinak tűntek a politikusok, mintha az ország másik végében, egy kis faluban éltem volna.
Egy átlagos napon egy átlagos ember nemigen találkozott velük az utcán. Ha mégis, akkor jól megnézte őket magának és nyugtázta, hogy bizony nem úgy néznek ki, mint a tévében.
De azon a napon Gyurcsány Ferenc beköltözött az emberek otthonaiba. Azt hiszem, nem sokan voltak, akik jó szívvel fogadták. Az ő hangja szólt a tévéből, a rádióból és a teljes beszédet le lehetett tölteni számos honlapról, így a számítógépekhez kötött hangfalakból is ő beszélt. Mesélt.
Jóbarátként, közeli ismerősként, bennfentesként, politikustársként beszélt hozzám. Olyan lettem, akihez a miniszterelnök bizalmasan szól, akivel az ország vezetője súlyos, a lelkiismeretét legyaluló terhet oszt meg arról, "hogy hazudott reggel, éjjel, meg este; arról, hogy odament hozzá Magyarország talán legbefolyásosabb üzletembere, Demján Sándor, aki azt mondta, hogy ha bezárnak minden háttérintézményt, akkor 700-800 milliárd forintot spórolhatnak meg; arról, hogy ha minden 5 millió forint fölötti értékű ingatlant megadóztatnak, akkor alig 20 milliárd forintnyi bevétel jön be; arról, hogy odajött Surányi Gyuri barátunk, aki elmondta, hogyan lehet átalakítani a minimálbér adómentességét úgy, hogy közben fenn lehet tartani az igazságosságot, aztán dolgoztunk sokat vele és kiderült, hogy lószart sem ér az egész; arról, hogy nem tudunk, nem tudunk ennél többet és jobbat, nem leszünk rá képesek; arról, hogy reform vagy bukás, nincs más, és ha azt mondom, hogy bukás, akkor beszélek Magyarországról, beszélek a baloldalról és nagyon őszintén mondom, hogy beszélek magamról is; arról, hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól, és tanulja meg magát a szocialista párt nem őhozzájuk, hanem a világhoz mérni; arról, hogy majdnem beledöglöttünk másfél évig abba, hogy úgy kellett csinálni, mintha kormányoznánk; arról, hogy annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni."
Ilyesmit az ember nem oszt meg akárkivel.
És én értettem mindent, hiszen beavatott lettem. Ezután azt akarta, hogy elnézzem neki, hogy nem csináltak semmit négy évig. Semmit. De most van egy terve arra, hogy a lejtőn meginduló ország ne teljes gázzal csapódjon bele a sz888rkupacba – csupán kicsit lassabban. Ez azért megnyugtató, ugye? Mindezt úgy kéri, hogy a beavatás is hazugságok sokaságára épült.
Untig ismerjük.
És jött 2008. A borongós tél után kitört a tavasz és elemi erővel mosta el a hazugságok mocskát. Majd 2010-ben, hosszú betegeskedés után végleg kimúlt a Gyurcsány-Bajnai-rendszer.
A romokat még évekig takarítottuk, persze a romok létét a szocialisták a politikai kommunikáció átlátszó paravánjával kívánták eltakarni. A mai napig vannak olyanok, akik nem akarnak látni. Emlékszem, hogy Kálmán Olga 2014-2015 környékén egy baloldali közgazdásszal beszélgetett és leesett az álla, amikor a szakértő kijelentette, hogy 2010-ben csődközeli helyzetben volt az ország. Az biztos, hogy a 2002 és 2010 közötti időszak, de különösen a 2006-os események mély sebeket hagytak az országon.
A válasz: egy vízió miatt. Egy olyan vízió miatt, amelynek csupán egyetlen eleme van, de amelyet azóta is töretlenül hirdet a balliberális oldal, hívják bár DK-nak, MSZP-nek, Liberálisoknak, Együttnek vagy PM-nek.
Ez a vízió pedig egy Orbán Viktor nélküli ország. Ez vezetett 2006-hoz és ez van azóta is. Csakis ennyi.
Ennek eléréséhez pedig nincsenek tiltott eszközök. Emiatt megengedett a hazugság. Emiatt szét kellett veretni azokat a rohadék tüntetőket a lovas rendőrökkel. El kellett és el kell menni a külföldi médiumokba és el kell mondani, hogy a Fidesz antiszemita és rasszista. Ha szükséges, Magyarországot ki kell záratni az EU-ból. Nincs az az ár, ami ne lenne megfizethető. Nem baj, ha rosszabbul élünk majd emiatt, nem baj, ha csökkennek a fizetések, a nyugdíjak, hiszen az embereknek tudnia kellene, hiszen meg kell érteniük: ha Orbán Viktor nincs, akkor kisüt a nap, hízik a jószág és dúsabb terményt adnak a földek.