Németország tavaly bruttó hazai termékének (GDP) 1,13 százalékát költötte katonai kiadásokra, ami elmarad a NATO 1,22 százalékos előrejelzésétől, és jóval alacsonyabb az észak-atlanti szövetség 2 százalékos célszámánál.

A német iparvállalatok szövetségének (BDI) elemzése szerint az előre jelzettnél kisebb arány alapvetően azzal magyarázható, hogy a gazdasági növekedés meghaladta a várakozásokat, így csökkent a védelmi kiadások GDP-arányos mértéke.

Németországban folyamatosan zajlik a vita arról, hogy helyes volt-e a NATO-tagállamoknak a katonai kiadások mértékének emeléséről megállapodniuk. A szövetségesek 2014-ben döntöttek úgy, hogy megállítják a katonai célú kiadások csökkenésének tendenciáját és fokozatosan, 2024-re emelik fel azt a 2 százalékos szintre.

Donald Trump amerikai elnök ragaszkodik ahhoz, hogy Németország és a többi NATO-tagállam meredeken emelje katonai célú kiadásait.

Matthias Wachter, a BDI egyik szakértője azonban arra figyelmeztetett, hogy ha továbbra is erős lesz a gazdasági növekedés, akkor a védelmi költségvetés aránya nem hogy nem fog közelíteni a 2 százalékhoz, hanem tovább fog csökkenni.

A konzervatívok és a szociáldemokraták puhatolózó kormányalakítási tárgyalásaikon abban állapodtak meg, hogy kormányzási ciklusuk utolsó évében, 2021-ben 42,4 milliárd eurót (több mint 13 ezer milliárd forintot) költenek majd a védelemre. Tavaly ez az összeg 37 milliárd euró volt. Ha teljesül a 2018 és 2021 közötti gazdasági növekedési előrejelzés, akkor ez az összeg a GDP 1,15 százalékának felel majd meg a BDI számítása szerint.

A német konzervatívok továbbra is támogatják, hogy az ország fokozatosan növelje GDP-arányos védelmi kiadásait 2 százalékra – közölte egyik parlamenti képviselőjük, Henning Otte az erről szóló parlamenti vita előtt pénteken. A puhatolózó koalíciós tárgyalásokon ebben az irányban léptek előre a szociáldemokratákkal, de több erőfeszítésre van szükség – tette hozzá.

Sigmar Gabriel külügyminiszter és a szociáldemokraták többi vezetője azonban egyelőre megkérdőjelezi a NATO-előirányzatot, mert szerintük inkább a gazdaságfejlesztésre kellene többet költeni. A pártok előzetes tárgyalásain megszületett megállapodásban nem szerepel a NATO-cél – tette hozzá a szocdem politikus.

(MTI)