Demeter Márta szántszándékkal élt vissza érzékeny nemzetbiztonsági adatokkal csak azért, hogy egy teljesen alaptalan álhírrel támadhassa a sajtóban a miniszterelnök családját – mondta el ma a 888.hu-nak nyilatkozva Németh Szilárd. A Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára szerint a hírhamisításával az ország biztonságát is szándékosan veszélyeztető Demeter Márta méltatlan a parlamenti képviselőségre. A fideszes politikus felháborítónak tartja, hogy az ország érdekeit semmibe vevő balliberális ellenzék nemcsak nem szavazta meg a parlamentben a honvédség létszámemelését, de még egységesen ki is állt a hírhamisításba belebukott LMP-s képviselőnő mellett.

Vincze Viktor Attila: Demeter Márta politikai haszonszerzés céljából álhírt gyártott a Magyar Honvédséggel és Orbán Viktor miniszterelnök családjával összefüggésben, és eközben olyan minősített adatokat közölt, amelyeket tilos lett volna. Vajon mi motiválhatta az LMP politikusát arra, hogy a honvédelmi bizottsági tagságából származó információkra hivatkozva sorozatban teljesen fals híreket közöljön, miközben előre tudta, hogy azonnal ki fog derülni állításainak a valótlansága?

Németh Szilárd: Demeter Márta egy elképesztően nagy baklövést követett el. Visszaélt a képviselői jogával, amikor azt kérte a minisztertől, hogy betekinthessen dokumentumokba, majd pedig titkos és érzékeny adatokat nyilvánosságra hozott ezekből. Az LMP-s képviselőnő visszaélt a rábízott honvédségi adatokkal, és mindezt szerintem tudatosan és rafinált szándékossággal kérdésnek álcázva követte el. Nem egy ügyben, hanem egymást követően több esetben is hol a miniszterelnök lányáról, hol a fegyverzeti igazgatóról tett fel kérdéseket. Az álhírgyártó ballib sajtó pedig kérdés nélkül átvette, sok pedig hazug módon állításként közölte le a Demeter Márta által gyártott hamis híreket. A képviselőnő véleményem szerint előre kitervelt szándékossággal hajtotta végre az álhírakcióját, amit bizonyít az is, hogy Demeter Márta rengeteg kérdést is feltett, amikor betekintést nyert az iratokba, és a válaszok alapján pedig egyértelműen tudnia kellett, hogy hazugság az, amit állít. Hogy mégis kiadta az álhírt, az azt jelenti, hogy tudta és vállalta a hazug hír közlését, mert úgy kalkulált, hogy neki minden áron megéri hamis színben feltüntetni és vádolni a miniszterelnököt, a családját meg a kormányzatot.

Demeter Mártának joga van betekintést kérnie a honvédségi dokumentumokba országgyűlési képviselőként és a parlamenti szakbizottságnak, a honvédelmi és rendészeti bizottságnak a tagjaként. A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség pedig rendkívüli módon figyel arra, hogy a képviselők mindig élni tudjanak az ellenőrzési jogukkal és betekinthessenek minden iratba. Azonban ezekből az információkból, amelyeket kiad a tárca a képviselőknek, minden olyan adat, amely a kiképzésre, konkrét létszámadatokra és műveletekre vonatkozik, nem nyilvánosak. Általában harminc évre nem nyilvánosak az ilyen katonai adatok. Aki nemzetbiztonsági jellegű katonai adatokhoz hozzájuthat, annak a törvények betartásával és gondosan kellene eljárnia, nem pedig úgy, mint ahogy Demeter Márta járt el.

Vincze Viktor Attila: Milyen biztonsági, nemzetbiztonsági következményekkel járhat Demeter Márta álhírgyártó politikai akciója?

Németh Szilárd: Demeter Márta a NATO Parlamenti Közgyűlésének az LMP által delegált tagja. A képviselőnő pedig egy ENSZ-misszióval kapcsolatban szivárogtatott ki adatokat. Demeter Márta nemcsak az általa megnevezett magyar katonának és a családjának a biztonságát kockáztatta, de magát a külföldi magyar katonai missziót is nehéz helyzetbe hozta. A missziókkal kapcsolatos információknak komoly és konkrét biztonsági jelentőségük van. Ez olyannyira így van, hogy tudunk olyan NATO-missziót ért támadásról, ahol bizonyos adatok kiszivárgása miatt veszíthették az életüket katonák. A Demeter-féle politikai akció romboló hatású lehet a külföldi missziós részvételünk megbízhatóságába, sikerességébe vetett hit tekintetében is. Magyarország a NATO, az EU és az ENSZ egyik legmegbízhatóbb partnereként kiválóan és az ország méretéhez, anyagi forrásaihoz képest erőn felül végzi a külföldi missziós feladatokat. Négy kontinens tizennégy országában több mint ezeregyszáz katonánk teljesít szolgálatot. Nagyon rossz üzenete van ennek a kiszivárogtatásnak a szövetségeseink felé, mert példa nélküli, hogy a parlamenti szakbizottságunk ellenzéki alelnöke saját pártpolitikai céljainak érdekében szivárogtat ki nem nyilvános missziós adatot.

Vincze Viktor Attila: Milyen jogi következményekkel számolhat a feltehetően nemcsak etikátlanul, hanem még törvénysértő módon is eljáró Demeter Márta?

Németh Szilárd: A Fidesz-frakció az ügyészséghez fordult, Kósa Lajos, a honvédelmi és rendvédelmi bizottság elnöke pedig kezdeményezte Demeter Márta nemzetbiztonsági átvilágításának a felülvizsgálatát is. Ez az eljárás természetes, hiszen a honvédelmi bizottság tagjai elé olyan adatok kerülnek, amelyeknek gyakorlatilag a 70-80 százaléka minősített, nemzetbiztonsági jelentőségű információ. Ennek ismeretében különösen elképesztő és elfogadhatatlan, hogy Demeter Márta gyakorlatilag pitiáner politikai indíttatásból kikotyogott nem nyilvános katonai adatokat. Az LMP-ben meg szégyenszemre – már a botrányos álhíres kiszivárogtatás napvilágra kerülése után – még társelnökké is választották. Egy olyan felelőtlen politikust, aki nemcsak lejáratta magát, de bebizonyította azt is, hogy személyes ambíciói érdekében még a nemzetbiztonsági kockázatot is bevállalja.

Vincze Viktor Attila: A szándékosan hamis hírt gyártó LMP-s politikus ügye a jogi felelősség mellett morális és politikai kérdéseket is felvet. Annak a politikusnak, aki ilyen nagyot bukik egy médiaakcióval, nem kellene távoznia a közéletből?

Németh Szilárd: A minimális elvárás az lett volna, hogy Demeter Márta bocsánatot kér a miniszterelnöktől, a katonától és a fegyverzeti igazgatótól is, mivel hazugságot állított, álhíreket közölt róluk. De az LMP-s képviselőnő még erre a minimálisan elvárható bocsánatkérésre sem volt képes. Láthatóan folyamatosan csak menekül a felelősség elől. Egy ilyen embernek pedig szerintem semmi keresnivalója nincs az Országgyűlés bizottságaiban, a parlamenti képviselők között. Azt különösen aggasztónak találom, hogy az LMP körömszakadtáig védi őt, sőt a teljes ellenzék kiáll Demeter Márta piti, de annál veszélyesebb politikai álhírgyártása mellett. Pedig a magyarázhatatlan tettet elkövető Demeter Márta helyett az ország biztonsága, katonáink jó hírének védelme mellett kellene kiállniuk. Ahogy már számtalanszor, úgy most is bizonyítást nyert, hogy az internacionalista elkötelezettségű ellenzékre egész egyszerűen semmiben sem lehet számítani, még a haza védelmében sem.

Vincze Viktor Attila: A balliberális ellenzéki pártok a honvédelmi, nemzetbiztonsági ügyekben is tartják magukat a minden kormányzati javaslatot és kezdeményezést alapból elutasító és leszavazó „hagyományukhoz”?

Németh Szilárd: Az ellenzék nem szavazta meg a Magyar Honvédség létszámbővítéséről szóló előterjesztést a parlamentben. Arról a ballib ellenzékről van szó, amelyik amikor kormányon volt, tudatosan tönkretette a honvédséget. Teljes fegyvernemeket, képességeket szüntettek meg és számos laktanyát bezártak. Rengeteg katonai intézményt eltüntettek. Teljesen tönkreverték, megszüntették, gyakorlatilag nullára vitték a magyar hadiipart. Nekik köszönhetően oda jutottunk, hogy még egy töltényt sem gyártottunk. Mindezt pedig azzal a körítéssel csinálták, hogy közben arról beszéltek, nincs szükség Magyarországon hadseregre, mert majd a NATO megvéd minket.

Mi viszont nem így gondoljuk, hiszen az országot a Magyar Honvédségnek kell megvédenie, hiszen a NATO is csak annyira erős, mint amennyit a tagországok, köztük mi is hozzáadunk. A magyar történelem pedig azt tanítja nekünk, hogy külföldi katonákra, zsoldosokra soha sem számíthattunk, ha bajba került az ország biztonsága. Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében ezt Dobó István várkapitány mondja el nagyon szépen: „A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében”. Tehát magyar katonákra, olyan elszánt magyar emberekre van szüksége a hazának, akik az esküjük szerint az életük feláldozásával is vállalják az ország és a magyar emberek védelmét.

Vincze Viktor Attila: Az elmúlt napokban vezető hír volt a magyar médiában a Magyar Honvédség létszámának a növelése meg a honvédség legfelsőbb parancsnoki rendszerének átalakítása. A megindult haderőfejlesztésnek melyek a főbb elemei és a legfőbb céljai?

Németh Szilárd: Az erős és korszerű Magyar Honvédség kiépítése érdekében kezdett jelentős haderőfejlesztésbe a kormány. A fejlesztés fontos elemei a magyar hadiipar működésbe hozása, az új és korszerű fegyverek beszerzése és a meglévők korszerűsítése, a honvéd parancsnokság és a minisztérium kettéválasztása, a toborzás erősítése. A Zrínyi 2026 programban világosan meg vannak fogalmazva a célok és a parlament pedig folyamatosan dönt a szükséges törvényi felhatalmazásokról. Megtörténtek már a repülőgép- és a helikopterbeszerzések, valamint megkezdődött a magyar hadiipari termelés újraindítása is. A légierő és szárazföldi csapatok is számos új fegyvert kapnak már az idén, illetve a magyar katonák hamarosan megkapják a hazai gyártású, korszerű kézifegyvereket.

A héten az Országgyűlés meghozta a haderőfejlesztéssel összefüggő egyik legfontosabb és legjelentősebb jogszabály-módosítást, amely több mint hatezer fővel megemelte a Magyar Honvédség létszámát. A kormány azt a célt tűzte ki maga elé, hogy egy ütőképes és korszerű hadsereget kell létrehozni, amihez a megfelelő haditechnika mellett megfelelő számú és jól kiképzett katonákra is szükség van. A katonai szolgálatot vállalók száma az utóbbi időben örvendetes módon növekedésnek indult, ami nem független attól, hogy megemelkedett a katonai hivatás társadalmi elismertsége. Ma már vonzó a katonai pálya az ötvenszázalékos béremelésnek, a katonai életpálya beláthatóságának köszönhetően. A honvédség iskoláiba mindenhol három-négyszeres a túljelentkezés és minden hétre jut egy tartalékosavatás is. Beindult az önkéntes tartalékos képzés az egyetemeken is. Amikor 2010-ben megkaptuk az emberektől a lehetőséget a kormányzásra, akkor tizenhét tartalékos katonája volt az országnak, most pedig átléptük a nyolcezer fős létszámot.

Ma az emberek tudatában vannak annak, hogy szükség van a katonákra, hiszen csak ők képesek szavatolni az ország függetlenségét és a magyar emberek biztonságát. Az emberek átérzik a migráció jelentette veszélyt is, és elismerik a kormány ezzel összefüggő erőfeszítéseit. Magyarországon a déli határszakasz védelme bebizonyította, hogy az illegális migrációra vonatkozó jogi szabályozás – együtt a műszaki határzárral és a határvadászok, a rendőrök, valamint a katonák szolgálatával – képes volt megállítani a tömeges illegális migrációt.

Vincze Viktor Attila: A világsajtó figyelmének a középpontjába került, hogy a migrációt támogató Soros-hálózat által szervezett mexikói migránskaraván az amerikai-mexikói határhoz tart. Ez a „spontán” illegális migránscsoport lehet, hogy ugyanarra a tesztelésre készül, mint amit 2015-ben Röszkénél a magyar határt megtámadó „békés” csoport már megtett?

Németh Szilárd: Ami Mexikóban most zajlik az amerikai határ felé tartó Soros-féle migránskaravánnal, az kétségkívül valamilyen fajta erőpróbája a migrációt támogató erőknek. Az Egyesült Államok elnöke a héten a Nemzeti Gárda és a hadsereg több ezer fegyveresét a mexikói határra vezényelte. Ez egy nagyon komoly lépés, ami azt jelzi, hogy az USA nagyon elszánt ebben a kérdésben. Az amerikai elnök is a magyar állásponttal megegyező módon ellenzi a migrációt, és ő sem ért egyet azzal a Sorosék által világszerte erőltetett képtelenséggel, hogy alapvető emberi jogként bárki szabadon dönthetne arról, hogy áttelepül-e a hazájából egy idegen országba.

Vincze Viktor Attila: Mi az aktuális helyzet a magyar határ túloldalán húzódó balkáni migránsútvonalakon? Hányan vannak úton és jelentenek-e veszélyt a magyar határ védelme szempontjából?

Németh Szilárd: Nemcsak a magyar, de a külföldi titkosszolgálatok információi szerint is jelenleg 70-75 ezer illegális migráns van úton a Balkánon az Európai Unió felé. A migránsok egy jelentős része Törökország felől jut el Szerbiába, ahonnét a magyar határzár miatt tovább vonulnak Bosznia-Hercegovina vagy pedig a horvát határ felé, aminek az őrzését egyébként az utóbbi időben viszonylag megerősítette Horvátország. A muzulmán lakosságú bosnyák területeken nem fogadják ellenségesen a többségükben iszlám vallású bevándorlókat, bár a rendbontást és az utcán élést ők sem tartják elfogadhatónak. Tehát Bosznián keresztül Horvátország és Szlovénia irányába tartanak a legtöbben, de ettől teljesen függetlenül nem mondtak le arról, hogy Magyarország felé próbálkozzanak, ezért kis csoportokban, de folyamatosan kísérleteznek a magyar határzárnál. De hiába próbálkoznak, mivel a déli határon szerb és horvát irányból folyamatosan jól őrzött a magyar határ. Az illegális migránsok támogatása és szervezése pedig nemcsak az Egyesült Államok határai mentén zajlik a Soros-féle szervezetek részéről, hanem itt, Európában is, például a Balkánon. A migránsokat támogató szervezetek sokszor összejátszanak az embercsempészekkel. Most került nyilvánosságra, hogy a migránsokat az Európai Bizottság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága közvetlenül is pénzeli. Tisztán látható, hogy Soros nem véletlenül szervezi a tömeges migrációt az EU-ba. Õ és a politikai szövetségesei ugyanis egy Európai Egyesült Államokat akarnak létrehozni, ám a terv megvalósításának az útjában állnak a nemzetállamok. Ezek az erők ezért a nemzetek közösségeinek a szétverésétől, meggyengítésétől, illetve a megszokott rendet felváltó káosztól várják azt, hogy lehetővé válik majd a nemzetállamok felett álló, új Európai Unió létrehozása. Az európaitól eltérő vallású és kultúrájú tömegeknek az unióba juttatása pedig a Sorosék által a nemzetállamok meggyengítésére kijelölt legfőbb eszköz.

Vincze Viktor Attila: A horvát-bosnyák határon néhány nappal ezelőtt egy, az EU-ban letelepedett muszlim migráns a 2015-ös magyarországi röszkei határáttörési kísérlethez hasonlító akciót szervezett. A hasonlóság csak a véletlen műve vagy a migrációt globálisan szervező erők sejthetők mögötte?

Németh Szilárd: Ami a horvát határon történt, az szinte teljesen megegyezik a röszkei Ahmed H. ügyével. Ugyanaz a forgatókönyv. A határ és a rendfenntartók megtámadását, a káosz keltését mindkét esetben egy-egy olyan személy szervezte, aki bevándorlóként már az Európai Unión belül él. Sőt, nagyon magas életszínvonalon él, nem tudni, hogy milyen tevékenységből. Meggyőződésem, hogy a horvát határon megszervezett támadás annak a bizonyítéka, hogy akik el akarják foglalni a bevándorlók tömegeivel Európát, azok a megfelelő helyekre elküldik az embereiket. Ezzel kapcsolatban érdemes elgondolkodni azon is, hogy a migrációhoz kapcsolódó terrorizmusnak milyen hatása van Európára. Ma már sajnos nem kérdés, hogy a tömeges bevándorlás és a terrorizmus kéz a kézben járnak egymással. A francia, német, brit, spanyol terrortámadásokat mind másod- vagy harmadgenerációs betelepülők és a migránsválság ellenőrizetlen tömegeivel együtt Európába küldött terroristák együtt követték el. A terrortámadások pedig az időzítésük vagy a helyszínük révén (karácsonyi vásár, repülőtér, vasútállomás, koncertterem, sportlétesítmény) az európai kultúra, hagyományok, értékek, életmód, életforma és szabadság elleni támadások is voltak egyben.