A svédországi parlamentbe, a Riksdagba 349 parlamenti képviselő jut be. A választópolgárok egyéni jelöltekre szavaznak, azonban létezik egy kompenzációs lista is, ami azt jelenti, hogy az egyéniben vesztes pártok erről a listáról kapnak pluszmandátumokat. 310 képviselő juthat be a Riksdagba egyéniben, míg a kompenzációs lista 39 helyet biztosíthat a pártoknak. A pártoknak 4 százalékos küszöböt kell átlépniük, hogy a parlamentbe juthassanak.

• Szociáldemokrata Párt: jelenleg a legnagyobb politikai formáció, 2014 óta kormányzó párt Stefan Löfven vezetése alatt. 113 ülést birtokol a 349-ből a parlamentben. Baloldali, Európa-párti és nyílt határok mellett kiálló politikát folytat.
• Mérsékelt Párt: 2006 és 2014 közt volt kormánypárt, amely jelenleg 84 ülést birtokol a Riksdagban. A svéd politikában ők a jobbközép, a konzervatív értékrendű embereket képviselik.
• Svéd Demokraták: Jimmie Akesson vezetésével 49 parlamenti helyet birtokol a parlamentben, az egyetlen párt, amely a szigorú bevándorláspolitika mentén kampányol.
• Zöld Párt: Jelenleg koalícióban kormányoznak a szociáldemokratákkal. Az egyetlen párt, amelynek egyszerre két elnöke is van: Gustav Fridolin és Isabella Lövin. Érdemes róluk megemlíteni, hogy korábban botrányba keveredtek, amiért egy miniszterük, Mehmet Kaplan a Szürke farkasok nevű szélsőséges csoporttal vacsorázott együtt. 25 parlamenti helyet birtokol, zöldpolitikát képvisel, de igen sok pontban egyetértenek a szociáldemokratákkal.
• Centrum Párt: Liberális, agrárista politikai tömörülés, 22 parlamenti hellyel.
• Baloldali Párt: Szocialista, feminista szellemiségű baloldali párt, radikális baloldali, kommunista gyökerekkel. 21 parlamenti hellyel rendelkezik.
• Liberális Párt: 19 helyet birtokol, szociálliberális politikája miatt elsődleges támogatója a jóléti államnak.
• S végül a Kereszténydemokraták: Fő profiljuk a családpolitika és a vállalkozások segítése. Szavazóik a metodista, baptista közösségekből kerülnek ki.

Jogos, hisz a kisebb pártoktól nyilvánvalóan nem várható semmiféle csoda. A legfrissebb kimutatások alapján a szociáldemokraták 25 százalékra zuhantak népszerűségüket tekintve, igaz, a legtöbb svéd választó még így is velük szimpatizál. Õket követik a Svéd Demokraták 20 százalékkal, és közvetlenül alattuk mérték a Mérsékelt Pártot 19-20 százalékos népszerűséggel.

Mivel a 2015-ös bevándorlási válság következtében megkerülhetetlenül a migráció és az integráció szolgáltatta a legfőbb tematizációs pontot, ezért – mint számos más helyen Európában – itt is az a legfőbb kérdés, hogyan fog szerepelni a bevándorlásellenes párt, a Svéd Demokraták.

Korábbi közvélemény-kutatások még azt mutatták, hogy a bevándorlás vált a legfontosabb kérdéssé a svéd választópolgárok számára, megelőzve az integráció, nemi egyenlőség és környezetvédelem témakörét. Flamm László történész az M1-en viszont azt mondta hétfőn, a migráció helyett az elmúlt pár napban visszatértek a hagyományos kampánytémák is a svéd közéletben.

A hagyományos témák azért hódítanak ismét, mert a szociáldemokraták taktikát váltottak: megpróbálják meggyőzni a svédeket arról, hogy ha rájuk szavaznak, a hagyományos, több évtizede létező jóléti állam működése tovább folytatódik, igaz, komoly reformokkal. Azaz megpróbálnak stabilitást, kiszámíthatóságot felmutatni.

A Svéd Demokraták ezzel szemben azt mondják: az eddigi adatok alapján a migránsok inkább megterhelik, mintsem tovább építik a szociáldemokraták által védelmezni kívánt jóléti államot. Aztán ott van a közbiztonság kérdése, amelyet bárhogy is mismásol az ellenoldal, a migránsok rontottak le. Gondoljunk csak a rengeteg késelésre, bandaháborúra, terrortámadásra, melyek a muszlim migránsok jövetele előtt elképzelhetetlenek voltak.

Végezetül pedig a Svéd Demokraták nevű formáció arra is alapozhat egy svéd szakértő szerint, hogy a közvélemény-kutatások kimutatásai szerint a skandináv ország állampolgárai az 1990-es évek óta kevesebb bevándorlót akarnak. Csak épp ezt a népakaratot soha semelyik kormányzó politikai erő nem tette magáévá.

Itt pusztán feltételezésekbe tudunk bocsátkozni, ám sokan azt valószínűsítik, hogy kisebbségi kormányzás jöhet. Jelen pillanatban még úgy tűnik, hogy a Szociáldemokrata Párt maradhat a legnagyobb politikai erő a Riksdagban.

A konzervatív Mérsékelt Pártnak azonban meggyűlhet a baja a Svéd Demokratákkal – ráadásul ha a két legtöbb szavazatot kapó párt 40 százalék körül teljesít, akkor a szociáldemokratáknak vagy a konzervatív ellenzék, vagy a bevándorlásellenesek támogatását kell majd valahogy elnyerniük. Mindezt úgy, hogy korábban a Mérsékelt Párt, és a Svéd Demokraták is elzárkózott attól, hogy együttműködjenek a szociáldemokratákkal.

Mindez azonban persze csak egy forgatókönyv, pontosan senki nem tudja, mi lesz vasárnap a végkimenetel. Ebben Flamm László történész is egyetért, aki szerint soha ennyire kiszámíthatatlan szavazás elé még nem nézett a skandináv ország.

Mindenesetre azt kimondhatjuk, hogy a bevándorlásellenes erők előretörése mára Svédországban is megállíthatatlanná vált. S még ha nem is nyernek, akkor is be kell látni, hogy a migráció vált a legfontosabb témává a skandináv országban.