Mától mindenki látni fogja a keresztet a bajor állami hivatalokban
2018.06.01. 06:38
A bajor tartomány úgy döntött, kiteszik a keresztet az állami hivatalokban, de még ez a lépés óriási felháborodást keltett.
A törvény hatályba lépése annyit jelent a gyakorlatban, hogy ha valaki adót akar befizetni, dolga van a rendőrőrsön, vagy közigazgatási bíróságra megy, mindannyiszor látni fogja a keresztet. Egyes intézményekben a keresztény szimbólum kiakasztása csak ajánlott lesz, és nem kötelező, miután az egyetemek, tudósok és művészek is tiltakoztak a döntés ellen.
A Keresztényszociális Unió (CSU) bajor politikusa, Markus Söder április végén jelentette be a törvényt, amely következőképpen szól:
Egy világosan látható keresztet kell elhelyezni a szolgálati épület minden bejárata fölé, hogy emlékezzünk, mi befolyásolta Bajorország történelmét és kultúráját.”
Bár Bajorországban egyedül kormányoz, és óriási támogatottsággal bír a Keresztényszociális Unió, ám a tartományi kormány döntése mégis országos sivalkodást váltott ki.
Döbbenet, de még a német katolikus püspöki konferencia elnöke is kikelt a bajor tartományi kormány döntése ellen. Reinhard Marx bíboros, München-Freising egyházmegye érseke a helyzetet úgy értékelte, hogy a plébániák és a családok szintjéig hatoló "megosztottság, nyugtalanság, egymásnak feszülés" tapasztalható a keresztkifüggesztési kötelezettség miatt.
El kellett távolítani a keresztet a bíróságról egy afgán rab miatt
Ez volt az első alkalom, hogy le kellett venni a tárgyalóteremben lógó keresztet.
Ki lehet jelenteni, hogy a bajor törvényt mindenféle módon megpróbálták elgáncsolni. Volt, aki alkotmányellenesnek minősítette a szabályt, és volt olyan, aki populizmussal vádolta meg Markus Södert.
Mindezekre válaszul Brigit Kelle német publicista úgy reagált a Weltben, hogy Bajorországban a riadókészültség és az az akarat figyelhető meg, hogy biztosítsák a kereszténység helyét a vezető kultúrában – így lehet csak talán megakadályozni, hogy megsemmisüljenek az alkotmány azon vívmányai, amelyek egyébként a keresztényi emberképen alapulnak.
A publicista a bajor lépésben igen fontos gesztust lát, hiszen – látva azt, hogy Bedford-Strohm és Marx evangélikus-katolikus püspökduó inkább levették keresztjeiket, hogy meg ne sértsék a muszlimokat – Németország valódi problémája nem az iszlamizáció, hanem a kereszténytelenség. A kereszt kihelyezése tehát úgy értékelhető, mint ellenreakció az iszlám térnyerésére.