A Die Zeit a bíborossal készített interjúban külön rákérdezett, hogy Marx mit gondol Markus Söder bajor kormányfő szóhasználatáról a menedékturizmussal kapcsolatban, mire Marx kiemelte, hogy maga Söder is vállalta, hogy nem használja többet ezt a kifejezést. A bíboros szerint ez azt a látszatot kelti, mintha nyaralókról lenne szó.

"Sokan az életüket teszik kockára, és sokan meg is halnak az úton" - húzza alá Reinhard Marx.

A politikai felelősöknek Marx szerint nem szabadna úgy tenniük, mintha 2015 óta semmi sem változott volna. Mint mondja: mindenki számára nyilvánvaló volt az egyházban is, hogy nem érkezhet minden évben egymillió ember az országba. "És nem is jöttek" - teszi hozzá a bíboros.

Reinhard Marx úgy véli, hogy részletes vitát kell folytatni egy egységes bevándorlási törvényről, és nem lenne igazságos, ha Németország egyszerűen "elszipkázná" a mérnököket és az informatikai szakembereket más országokból.

München és Freising érseke úgy látja, hogy a menekültstátusra nem jogosultak visszaküldése szükséges lehet ugyan, de értük is felelősséggel tartozunk.

"Emberekről van szó, s mindegyikük ugyanolyan emberi méltósággal bír, mint mi" - húzza alá Marx, szóvá téve, hogy az együttérzés hiányára lett figyelmes, mintha csak számokról és homogén, névtelen fenyegetésről lenne szó. Ezzel kapcsolatban "felettébb ésszerűtlennek" nevezi azt, hogy Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter örömét fejezte ki, hogy a 69. születésnapján 69 embert toloncoltak vissza Afganisztánba.

"Az a párt, amely szerepelteti a nevében a K betűt, elkötelezi magát a keresztény társadalmi tanok mellett, különösen a szegények és a gyengék felé" - húzza alá Reinhard Marx.

"Úgy vélem, hogy az a szemlélet, hogy jobb lesz jobbra tartani, mert a korszellem jobbra húz, hibás értékelése egy nagyon összetett helyzetnek" - fogalmaz a bíboros.

A főpap szerint mindazonáltal Európa-szerte az látható, hogy a néppártok azzal küszködnek, hogy képesek legyenek a politikai paletta széles spektrumát lefedni a jobboldali konzervativizmustól a zöldek elképzeléseiig, de jobboldali radikalizmus nélkül.

Marx a populizmust az ördöghöz hasonlítja. Loyolai Szent Ignácot idézve azt mondja ugyanis, hogy az emberi természet ellensége az ördög, mert ellenségként láttat bennünket egymás szemében. "Így működik a populizmus is. Először félelmet próbál oltani belénk. Aztán jön a bizalmatlanság, az irigység, az ellenségesség, a gyűlölet és végül lehet, hogy erőszak és háború következik" - fejti ki álláspontját Reinhard Marx, aki szerint az ember természete szerint szolidáris és segítőkész, de esendővé válik, ha félelem üli meg a lelkét.

- mondja a bíboros.

A katolikus egyház és a bajor konzervatívok közötti nézeteltérésekkel kapcsolatban az érsek aláhúzza, hogy az állam és az egyház kapcsolata jó, de ki kell mondania, ha valamivel nem ért egyet. Mint mondja: ez nem jobb- vagy baloldaliság kérdése, az egyház az elmúlt évtizedekben globális léptékben kezdett gondolkodni, és a német egyház lelkiismeretét is az határozza meg, hogy a katolikus egyház a világ egészéért próbál felelős lenni.

"Nacionalistának és katolikusnak is lenni nem megy egyszerre. Keresztényként hazafiak és világpolgárok is vagyunk egyben" - magyarázza München és Freising érseke, aki belátja, hogy a politikában viszont a nemzeti önérvényesítés felé haladnak a trendek. Ebből következik egy olyan világkép, amelyet mi nem osztunk: hogy meg kell őrizni itt, bent a jólétet, amelyet onnan, kívülről fenyegetnek - teszi hozzá a bíboros.

- húzza alá Reinhard Marx.