Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Már hét éve nincs közöttünk Makovecz Imre

Horváth Tamás

2018.09.27. 11:18

A Kossuth- és Ybl-díjas építész 2011. szeptember 27-én halt meg.

Kissé félrevezető a cím, mert bár igaz, hogy fizikai valójában már nem él közöttünk Makovecz Imre, de mélyről jövő, tiszta magyar szellemisége és a tervei alapján megvalósított nagyjából kétszázötven épület a halhatatlanok páholyába emelte a művészt.

Makovecz Imre 1935. november 20-án született Budapesten. S bár iskoláit is a fővárosban végezte, már fiatalon nagy hatást gyakorolt rá a magyar vidék, a magyar falu, ugyanis gyermekkorának nyarait apai nagyszülei házában töltötte a zalai Nagykapornakon.

Már gimnazistaként aktívan sportolt, sőt kézilabdásként magyar bajnoki címet szerzett. Az egyetem miatt aztán fel kellett hagynia a profi sporttal, de kedvtelésből egy ideig még játszott alacsonyabb osztályokban.

Az akkor húszéves Makovecz aktívan részt vett az 1956-os forradalom eseményeiben, ezért egyetemi tanulmányait felfüggesztették, és csak 1959-ben tudott diplomát szerezni a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán.

Később sokat tanulmányozta az ősi kultúrákat és azok szimbolikáit, ezeket vegyítette a magyar népművészet és építészet sajátosságaival, és megalkotta saját stílusát, a magyar organikus építészetet. Az organikus szó a természetességre utal, vagyis az épített környezet szerves része kell, hogy legyen a természeti környezetnek. „Mintha a földből nőtt volna ki.”

Heti Válasznak adott 2010-es interjújában így vall az általa megteremtett organikus építészetről:

Az a fa viszont a föld alatt ugyanakkora, mint a föld felett. A mélyben lévő rész, a láthatatlan gyökérzet élteti. Ilyen gyökérzet a magyar szellem. Az organikus építészet lényege is ez – nem arról van szó csupán, hogy szerves formákat rajzolgatunk.”

Makovecz hozzávetőlegesen ötszáz épületet tervezett élete során, s a felét meg is építették. 1981-től saját tervezőirodával rendelkezett.

Legjelentősebb megvalósított tervei közé tartozik többek között:

  • a sárospataki művelődési ház,


     

  • a paksi Szentlélek-templom,


     

  • az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja,


     

  • a csíksomlyói Hármashalom-oltár,


     

  • a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttese


     

  • és a felcsúti Pancho Aréna.

1993-ban részt vett a Magyar Művészeti Akadémia megalapításában, melynek örökös tiszteletbeli elnöke.

Makovecz a rendszerváltás után konzervatív értelmiségiként lett számontartva. 2002-től részt vett az Orbán Viktor alapította Szövetség a Nemzetért polgári kör munkájában, s később is többször kiállt a mostani miniszterelnök mellett.

2011. szeptember 27-i halála előtt nem sokkal Budapest díszpolgárává avatták, sírja a Farkasréti temetőben található.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére