Az Európai Tanács ülésén Magyarország közölte: kiutasít egy orosz diplomatát, aki hírszerző tevékenységet is végez. A távirati iroda értesülése szerint a kiutasítás összefüggésben lehet Kovács Béla (alias KGBéla) volt jobbikos európai parlamenti képviselő ügyével is.

Donald Tusk, az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke múlt pénteken, az uniós tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója után közölte, hogy napokon belül több tagország is további intézkedéseket fogadhat el Oroszországgal szemben Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya angliai megmérgezése miatt.

Hétfőn az Európai Unió több tagállama és Ukrajna is orosz diplomaták kiutasítását jelentette be válaszul Szergej Szkripal és lánya megmérgezésére és a Nagy-Britanniával való szolidaritása jeleként. Az Egyesült Államok 60, Kanada 4 orosz diplomatát utasít ki.

Az MTI értesülése szerint az EU-csúcson elhangzottakon túl a kiutasítás összefüggésben lehet Kovács Béla volt jobbikos európai parlamenti képviselő ügyével is.

A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly decemberben vádat emelt Kovács Béla ellen állam elleni és költségvetést károsító, továbbá közbizalom elleni bűncselekmény miatt. Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője közleményében akkor azt írta:

A politikust az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással, három rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásával vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség.

A jobbikos Kovács Béla és három vádlott-társa szabadlábon védekezik.

A főügyész felidézte: az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntette miatt. A feljelentés alapján indult nyomozásban a legfőbb ügyész 2014. május 12-én indítványozta, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát. A képviselő mentelmi jogát végül közel másfél év elteltével, 2015. október 14-én függesztették fel. Ezután történhetett meg a megalapozott gyanú közlése, amelynek lényege szerint a képviselő a kémtevékenységet egy idegen állam érdekében, a titkosszolgálat részére folytatta.