Heves vitát váltott ki kedden a szigorúan szekuláris francia politikai életben Emmanuel Macron államfő bejelentése, hogy szeretné "helyrehozni" a katolikus egyház és az állam között lerombolt viszonyt. A politikusok egy része szerint az államfő felelőtlenül megsértette az állam vallási semlegességének elvét, a jobboldal és a katolikus egyház viszont üdvözölte a bejelentést.

A köztársasági elnök hétfő este több mint egyórás beszédet tartott a francia püspöki konferencia előtt, amelyben jelezte, hogy szeretné szorosabbá fűzni a köztársaság és a katolikusok viszonyát, akiket arra kért: "vegyenek részt a politikai életben, nemzeti és európai szinten is, a hitüknek megfelelő elképzeléssel" és "találjanak vissza annak a szerepnek a lényegéhez, amelyet a köztársaságban mindig is betöltöttek".

A politikai életben a beszédnek elsősorban az első mondatai váltottak ki heves vitát.

— mondta Emmanuel Macron a francia katolikus egyház vezetői előtt. "Az egyház és az állam útja tele van félreértésekkel és kölcsönös bizalmatlansággal" — tette hozzá a házasság intézményének a homoszexuális párokra való kiterjesztését engedélyező törvény elleni öt évvel ezelőtti katolikus tüntetésekre utalva.

A Le Monde című napilap kommentárja szerint Emmanuel Macron elsősorban azért tartotta fontosnak megszólítani az egyházat, és jelezni, hogy a köztársaságnak szüksége van rá, mert az elmúlt évek országos és önkormányzati választásai azt mutatták, hogy a gyakorló katolikusok egyre nagyobb számban szavaznak a Marine Le Pen vezette Nemzeti Frontra.

A radikális baloldali Lázadó Franciaország szóvivője, Alexis Corbiere olyan "felelőtlen beszédnek" nevezte az államfő szavait, amely — mint fogalmazott — " a vallási szeparatizmus hamvait fújja".

Manuel Valls volt szocialista miniszterelnök, jelenleg kormánypárti képviselő pedig úgy vélte, hogy "a szekularizáció maga Franciaország, és annak csak egy alapja van, az 1905-ös törvény, amely kimondja az állam és az egyházak szétválasztását".

Marine Le Pen is bírálta egy rádióinterjúban az államfőt. A Nemzeti Front elnöke szerint "Emmanuel Macron megpróbálja elaltatni a katolikusokat azért, hogy hozzányúljon az 1905-ös törvényhez". A pártvezető szerint az esetleges törvénymódosításnak pedig "nem a keresztények lesznek a haszonélvezői". Le Pen egyértelműen a muzulmánokra utalt anélkül, hogy kimondta volna.

A szekularizáció elvét a franciák nagy többsége magáénak vallja, de rendszeresen heves viták középpontjába kerül, elsősorban az ország keresztény gyökereinek és az iszlám térnyerésének összefüggésében. Kormánypárti politikusok kedden megpróbálták különféle értelmezését adni az elnöki beszédnek.

"Az embert nemcsak az anyagiak teszik, hanem a spiritualitás, az élet értelmének keresése is. Ennek lehet ez új felhangja, de nem jelent semmiben sem változást a szekularizáció nagy elveihez képest" — mondta Gérard Collomb belügyminiszter.

A püspöki kar és a politikai jobboldal üdvözölte az elnök álláspontját.

"Úgy vélem, hogy az előző napi beszéd bele fogja írni magát a katolikus egyház és az állam közötti viszony történelmébe" — mondta Olivier Ribadeau Dumas, a püspöki konferencia szóvivője a France Inter közrádióban.

(MTI; Le Figaro)