Emmanuel Macron a francia köztársaság új elnöke
2017.05.07. 19:58
- Emmanuel Macron nyert
- 66-34% Macron javára
- 1969 óta nem volt ilyen alacsony a részvétel a második fordulóban
- Napközben biztonsági riasztás történt a Louvre-nál
- 20:00-kor zártak az urnák
01:45 - Jó éjt update: A francia elnökválasztás margójára
A közvetítés élő kommentárjában felvetettem, hogy beszélgessünk, mélyedjünk el egy kicsit a hamar jött eredményben. Aztán jöttek a hírek, frissítések, és nem jutott idő ezek kifejtésére. Így hajnali háromnegyed kettőkor épp itt az ideje, hogy hozzálássunk, szerencsére átolvasva a több mint 3000 (!!!) kommentet, lesz mire reagálni is.
Beszélhetünk arról, hogy természetesen egy ilyen fontos választásnál nem lehet közömbösnek lenni a szereplőket illetően. A helyzet esetemben az, hogy se Le Pennek, se Macronnak nem tudtam szurkolni. A győztes Macron egy mondatával ásta el magát, mikor még az elnökválasztási kampányban elsütött egy olyat, hogy "nincs olyan, hogy különálló francia kultúra". Szegény Victor Hugo, Dumas, Camus és Balzac most forognak a sírjukban. Ugyanakkor az első forduló előtt is szépen kirajzolódott az a kép, hogy Macront arra próbálja felhasználni a francia baloldal, hogy a jelenlegi hatalmi apparátust átmentse és tisztára mossa az egykori gazdasági miniszter újító, centrista irányával. Francois Hollande elnök több olyan kijelentést is tett, amelyben jelezte, hogy nem a szocialista jelöltet (Hamon) támogatja, hanem Macront látná szívesebben a második fordulóban és végül az elnöki székben. Manuel Valls – volt miniszterelnök, Hollande jobbkeze – is nagyban tolta Macron szekerét, hiszen az ő támogatására hívta fel a baloldali szavazókat. Úgy, hogy egy éve a szocik még azt a képet próbálták kialakítani Macronról, hogy dezertőr.
Ha összejátszik velük, ha nem, Macron kénytelen lesz érdekházasságot kötni a szocialistákkal, mert szüksége lesz a kormányzati többségre, egy éve alakult mozgalma pedig nem olyan kiterjedt, hogy parlamenti választásokat nyerjen vele. Koalíciós partnerekre lesz szüksége, de előfordulhat egy nagykoalíció megkötése is, amiből maximum a Nemzeti Front és a Mélenchon-féle szélsőbalos alakulat hiányozna. Egy nagykoalícióval Macron ellentmondásos dolgot vinne véghez: teljesítené egy kampányígéretét, hogy áthidalja a bal- és jobboldal közti megosztottságot, viszont ezzel nem tudná megvalósítani egy másik fontos programpontját, hogy megreformálja a francia közéletet, ami a jelenlegi establishment lebontását jelentené. Ha pedig megköttetik a nagykoalíció, akkor marad a jelenlegi politikai establishment is, ami semmiképpen sem jó Franciaországnak, Macronnak meg pláne nem, aki így kiszolgáltatott és gyenge elnök lenne.
De ne szaladjunk előre, júniusban minden kiderül, addig pedig kár találgatni. Macronra így is kemény egy hónap vár, hiszen a fiatal elnök rekord gyorsasággal kerülhet nagy bajba. Amennyiben e-mail-botránya szárnyra kap a napokban, és valóban rejt komoly dolgokat, úgy Macron borzalmas parlamenti választási kampány elé néz, kegyetlen 31 nap vár majd rá.
A Le Pen-probléma:
Marine Le Pennek jól indult a kampánya, erős válaszokat adott valós problémákra, mint a migráció és a terrorizmus. Az idő és a történések is őt igazolták, mégis vesztett. És hogy ez minek köszönhető?
A Nemzeti Front néppártosodása nem akkora katasztrófa, mint a Jobbiké. A Frontnál mindig voltak őszinte, hihető motívumok, nem volt mögötte giccs vagy maszlag, és könnyedén maga mögött hagyta az antiszemita jelzőt, amiért Marine Le Pen rengeteget tett. A xenofób és iszlamofób jelzőt sikerült bevándorlásellenességgé puhítani, ami szintén nagy siker volt. A jobbközéptől egyre többen vándoroltak hozzájuk. Aztán a kampányban elérkezett az a pont, amikor Le Pen elkezdett Európáról beszélni. Addig minden rendben ment, míg Franciaországról és a nemzetről beszélt, aztán egyre komolyabb hangot adott az addig háttérben húzódó unióban maradási népszavazásnak, amitől eljutott az euró kivezetéséig. Ennél a pontnál sok szavazó megtorpant, és bár a Nemzeti Front rendelkezik a legbiztosabb szavazóbázissal, növekedése ebben a pillanatban megállt, és állva is maradt. Arról pedig kár volt álmodni, hogy nem zár újra össze a halvérű establishment, a jobb- és baloldal, ami úgy fél a Nemzeti Fronttól, mint a tűztől. A francia jobboldali konzervatívok a körülmények ellenére sem mertek kockáztatni, a jobbra húzás logikájával szembemenve inkább átszavaztak Macronra.
Marine Le Pen bután alakította kampányát, így azt kapta, amit megérdemelt. Azt még nem tudjuk, hogy melyik választással jártak volna jobban a franciák, de egy biztos: sokkal izgalmasabb lesz a francia közélet, mint Hollande alatt.
Mi a nap tanulsága?
Bebizonyosodott, hogy a bevándorlásellenes és euszkeptikus Nemzeti Front a második erő Franciaországban, ami ha tovább újul, akkor a következő hónapokban, de leginkább a következő öt évben komoly növekedést érhet el, és akár az élre is törhet. Le Pen történelmien erős szereplése pedig komoly lökést adhat a hasonló hangoknak szerte Európában.
Hogy Macron elnöksége mit hozhat Európának? Az En Marche! vezetője nem egy Fillon, nem akar versengeni a német gazdasággal, nem akarja Európa élére állítani a francia gazdaságot. Európát és az uniót viszont nagyon is építeni akarja. Egy a baj, hogy nem a nemzetek Európájának irányába. Hogy Macron valójában mit akar, azt nemsokára megtudjuk. Egy biztos: erős ellenszele lesz. Franciaországban és Európában is.
23:30 - Az olasz kormányfő szerint remény járja be Európát
Twitter-üzenetben gratulált Emmanuel Macron választási győzelméhez Paolo Gentiloni baloldali olasz kormányfő vasárnap este. A miniszterelnök azt írta, Macron győzelmével remény járja be Európát. Matteo Renzi volt miniszterelnök, a balközép Demokrata Párt (PD) vasárnap beiktatott főtitkára is közösségi üzenőfalán gratulált, hangsúlyozva, hogy Emmanuel Macron sikere "rendkívüli remény Franciaország és Európa számára".
22:41 - Elkezdődött a parlamenti kampány
Az elnökválasztás eredményére adott reakciók alapján Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő szerint gyakorlatilag elkezdődött a parlamenti választás kampánya, a vesztes Marine Le Pen megpróbálja átalakítani pártját, a most kormányzó baloldal szeretne az új elnökhöz tartozni, a jobbközép Köztársaságiak pedig a nemzetgyűlési többséget szeretnék megszerezni.
22:20 - Macron harcolni fog
Harcolni fogok a bennünket emésztő megosztottság ellen"
– jelentette ki vasárnap este Párizsban Emmanuel Macron. A újdonsült elnök beszédében elmondta, hogy meghallotta a franciák dühét, aggodalmát és kétségeit.
Tiszteletben tartom őket"
– mondta. Macron hangsúlyozta, hogy Európa és az azt alkotó népek, Európa és a polgárok közötti szálak újraszövésén fog munkálkodni. Többek között ígéretet tett arra, hogy Franciaország a terrorizmus elleni harc élére áll, és megvédi Franciaországot és Európát. A megválasztott elnök kijelentette, hogy a következő öt évben felelősségének tekinti a félelmek lecsillapítását és azt, hogy visszaadja a franciáknak az optimizmusukat. Mint mondta, elsődleges feladatának tekinti, hogy helyreállítsa a közélet tisztaságát.
22:18 - Macront felhívta Merkel
Angela Merkel gratulált Macronnak, az újdonsült francia elnök pedig ígéretet tett, hogy a közeljövőben Berlinbe látogat.
21:50 - Marine Le Pen megköszönte a támogatást szavazóinak
A következő hónapokban Franciaországnak nagyobb szüksége lesz rátok, mint valaha. Éljen a köztársaság, éljen Franciaország!
– mondta szavazóinak Marine Le Pen beszédében.
Merci ! pic.twitter.com/XbviRuqZeG
— Marine Le Pen (@MLP_officiel) 2017. május 7.
A Nemzeti Front az egyes számú ellenzéki erő"
– jelentette ki Le Pen. A politikus közölte, hogy a parlamenti választásokon egy új, hazafias mozgalom élén kíván indulni, s jelezte, hogy meg kívánja változtatni a Nemzeti Front nevét is, amelyet rasszista és antiszemita vádakkal illettek, amikor az apja létrehozta.
A politikus úgy vélekedett, hogy a hazafias és a globalista erők közötti választás "áll a franciák előtt a parlamenti kampány idején minden választókörzetben". "
Ennek a harcnak az élére állok, hogy még szélesebb körben egyesítsek mindenkit, aki Franciaországot akarja választani, megvédeni a függetlenségét, szabadságát, felvirágzását, biztonságát, önazonosságát és társadalmi modelljét"
– tette hozzá Marine Le Pen.
21:33 - Trump is gratulált Macronnak
Az amerikai elnök már alig várja, hogy együtt dolgozhasson Macronnal.
Congratulations to Emmanuel Macron on his big win today as the next President of France. I look very much forward to working with him!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2017. május 7.
21:25 - Egy kis bulvár
Macron az eddig legfiatalabb megválasztott francia elnök. 39 évesen nyert elnökválasztást.
21:10 - Az öreg Le Pen is megszólalt
Jean-Marie Le Pen szerint lánya Európa-politikája miatt vesztette el az elnökválasztást.
Az eredmény természetesen csalódás"
– mondta az öreg Le Pen. És igaza is van. Le Pen a választás hajrájában egyre nagyobb hangsúlyt fektetett az euroszkeptikus programpontokra, és elhanyagolta a bevándorlás és a terrorizmus kérdéskörét. Az unióból való kilépés és az euró kivezetése sok embert elrettentett. Ez a túlzó euroszkeptikus pozíciója végig érthetetlen volt, hiszen a Nemzeti Front szavazóinak is csak kb. 30 százaléka támogatja a kilépést az EU-ból és ért egyet az euró kivezetésével.
20:50 - A szocik már aggódnak
A szocialista párt főtitkára, Jean-Christophe Cambadélis nyugtalanítónak nevezte a Nemzeti Front erős szereplését, hiszen körülbelül 11 millióan szavazhattak Le Penre. Ez azt mutatja, hogy még sosem volt ennyire euroszkeptikus hangulat Franciaországban.
20:45 - Le Pen a Nemzeti Front mélyreható átszervezését és átalakulását szorgalmazza
Miután telefonon gratulált Macronnak, Marine Le Pen a Nemzeti Front megújulását szorgalmazta hívei előtt.
20:37 - A részeges Juncker is megszólalt
Az Európai Bizottság elnöke is gratulált Macronnak.
A franciák az európai jövőt választották"
Félicitations @EmmanuelMacron! Heureux que les Français aient choisi un avenir européen. Ensemble pour une #Europe plus forte et plus juste pic.twitter.com/GWlxKYs4hL
— Jean-Claude Juncker (@JunckerEU) 2017. május 7.
20:33 - Marine Le Pen elismerte vereségét
Minden esetre a Nemzeti Front ma mégis történelmi eredményt ért el. Még soha nem szavaztak ennyien az euroszkeptikus, bevándorlásellenes pártra.
20:10 - Ha már ilyen hamar eldőlt...
Beszélgessünk egy kicsit. Mondjuk arról, hogy kinek volt érdemes szurkolni, és mit várhatunk Macrontól. De előtte hallgassunk egy kis zenét Bokor Gábor kolléga ajánlásával.
20:01 - Ez nem tartott sokáig, el is dőlt
Az exit pollok szerint Emmanuel Macront választották elnöknek a voksok 65,1%-kal. Marine Le Pen ezek szerint 34,9%-ot ért el. Egyes portálok exit polljai szerint az eredmény 65,9% -34,1% Macron javára.
Les estimations pic.twitter.com/qAsPDwWfGp
— L'Express (@LEXPRESS) 2017. május 7.
19: 50 - Lassan zárnak az urnák
A kisebb településeken már este 7-kor zártak az urnák, a nagyvárosokban 20:00-kor zárnak a szavazókörök.
Előzetes:
Vasárnap délig a választásra jogosultak 28,23 százaléka adta le a szavazatát a francia elnökválasztás második fordulójában, míg a két héttel ezelőtti első fordulóban 28,5 százalék szavazott délelőtt.
A végére úgy néz ki mégsem lesz rekordrészvétel. A választástól távol maradók száma 25,3%, ami történelmi mélypont a második fordulóban –1969 nem volt ilyen magas a választástól tartózkodók száma –, így a részvétel várhatóan 74,7% lesz. Ez mindenképpen a bevándorlásellenes Marine Le Pennek kedvez, bár a favoritnak még mindig a centrista Emmanuel Macron számít.
A részvételi arány nagyban befolyásolhatja az eredményt. A május 8-i nemzeti ünnep miatti hosszú hétvége, a hagyományos bal- és jobboldali pártok jelöltjeinek kiesése az első fordulóban, illetve a biztosnak látszó eredmény távolmaradásra késztetheti a választók egy részét. Így a végén még az is lehet, hogy szoros végeredmény várható.
Emmanuel Macron kampánystábja péntek este azt közölte, hogy "jelentős és összehangolt számítógépes támadás" áldozata lett, ennek következtében több tízezer levél, fénykép és más belső dokumentum került nyilvánosságra a közösségi médiában. Értékelésük szerint a támadás "a demokrácia destabilizálására irányul, ahogy az az Egyesült Államokban is történt a legutóbbi elnökválasztás alatt".
Miután a kampányt ellenőrző országos bizottság azt kérte a francia sajtótól, hogy ne közöljék a belső levelezésnek a tartalmát, mert az bűncselekménynek minősülhet, egyrészt mert hamis tartalmak is lehetnek e kiszivárogtatott szövegek között, másrészt pedig az érvényben lévő kampánycsendet is megsérthetik, ez a botrány feltételezhetően már nem befolyásolja az eredményt.
Ez az első alkalom, hogy az elnökválasztást rendkívüli állapot idején tartják, amely a 2015. november 13-i – 130 áldozatot követelő – párizsi iszlamista merényletsorozat óta van életben. A választókörzeteket mintegy 50 ezer rendőr és csendőr biztosítja.
Napközben egy biztonsági riasztás miatt rövid időre kiürítették Párizsban a Louvre előtti teret, ahova Emmanuel Macron várja este az ünneplőket, amennyiben ő nyeri meg az elnökválasztás második fordulóját. A párizsi rendőrség az intézkedés után röviddel közölte, hogy vége a riasztásnak, és a tér lezárását feloldották.