Juncker: nem lesz itt semmiféle tárgyalás
2018.12.11. 16:58
Jean-Claude Juncker, az EB isiászos elnöke reagált a brit miniszterelnök azon felvetésére, amely szerint az ír-északír határ kérdésében tovább tárgyalna az EU-val a soron következő EU-csúcson.
Juncker ezúttal Strasbourgban, az Európai Parlamentben méltatlankodott, hogy a Brexit témája egy újabb uniós csúcson lesz fontos téma. A csúcstalálkozó csütörtökön kezdődik. A bizottsági elnök stílusa ezúttal is bicskanyitogató volt.
Lesz egy meglepetésvendég az Európai Tanácsban, mégpedig a Brexit"
– mondta Juncker.
Ez azért meglepetés, mert már megállapodtunk november 25-én a brit kormánnyal"
– folytatta.
Megkötöttük a lehető legjobb megállapodást – az egyetlen lehetséges megállapodást. Szóval nincs szó újratárgyalásról"
– mondta Juncker. Mondandójához annyit tett hozzá, hogy további pontosításoknak van helye.
Juncker ideges reakciója beszédes. A politikus jövőre leköszön az Európai Bizottság elnöki posztjáról, és jó eséllyel a valaha volt legrosszabb elnökként vonul be a történelemkönyvekbe. Az uniónak ugyanis a vezetése alatt korábban soha nem látott válságokkal kellett megbirkóznia. A kihívásokra pedig nagyon rossz válaszok születtek.
A migránsválság során Juncker, az EU és Merkel a lehető legrosszabb stratégiát választották: ész nélkül behívták a migránsokat, majd amikor Európába benyomult 1,5 millió migráns, akkor szét akarták őket osztani a tagállamok között.
Eközben Juncker folyamatosan építette saját hatalmát, az Európai Bizottság lopakodó hatáskörelvonással próbálkozott, vagyis olyan területek fölött akart dönteni, amelyekről egyedül a tagállamok lettek volna hivatalosak dönteni. Ilyen a betelepítés és a kötelező kvóta kérdése, amely 2016 óta napirenden van – annak ellenére, hogy már többször elbukott. (Legutóbb a Soros-terv 2.0-ban lehetett olvasni róla).
A migránsválság félrekezelése mellett az európai intézmények folyamatosan kettős mércét alkalmaztak: míg Lengyelországnak és Magyarországnak szinte minden döntés kapcsán elmarasztalással kellett szembenéznie, addig Junckerék hallgattak például akkor, amikor Katalóniában a spanyol rendőrök a népszavazás résztvevőit ütötték-verték.
Ám a britek kilépése számít a legnagyobb kudarcnak Juncker számára. Ez nyilvánvalóan összefügg a félrekezelt migránsválsággal, a lopakodó hatáskörelvonással és az Európai Unió többi balfácánkodásával.
Amikor a britek a demokratikus népszavazáson kinyilvánították, hogy inkább kilépnének, akkor is idegesen reagált Juncker, tulajdonképpen arról beszélt, hogy a britek takarodjanak minél hamarabb. A népszavazáson megszületett döntést azóta is folyamatosan próbálja aláásni. Csakhogy nem a britek benntartása a cél, hanem a megszívatásuk.