Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő közölte, nemcsak az uniós jogszabályok végrehajtását vizsgálják, hanem elsősorban azt, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, és ezt látva az EU-nak cselekednie kell. Elmondta, munkája során megpróbált széles körben tájékozódni a helyzetről, a pártpolitikát háttérbe szorítva, s többek között az Európa Tanács, az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) véleményére, illetve nemzetközi bíróságok ítéleteire támaszkodott.

Roberta Metsola néppárti "árnyékelőadó" először a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó jogszabályról sivalkodott, amely a véleménye szerint aránytalanul súlyosan érinti az NGO-k működését és ellentétes az unió értékeivel, majd érintette a felsőoktatási törvényt, mondván, az veszélyezteti a tudományos élet szabadságát.

Josef Weidenholzer szociáldemokrata "árnyékelőadó" aláhúzta, hogy a magyar jogállamisági helyzet nagyon régóta napirenden van, márpedig ezen problémákat nem lehet tovább halogatni, ugyanis nem fognak maguktól megoldódni. Leszögezte, hogy Magyarországon a liberális demokráciamodell súlyos veszélynek van kitéve, a liberális elvek nélkül azonban "kiürül, tartalom nélkülivé válik" a demokrácia.

Sophia in 't Veld liberális képviselő azt mondta, az ülés klasszikus példája volt annak, hogy egy "tekintélyelvű rezsim összeesküvésekre hivatkozva folyamatosan áldozatként állítja be magát".

Marek Jurek, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció képviselője arról számolt be, hogy olyan ügyekben állítják pellengérre a magyar kormányt, amelyek sok más tagállamban is problémát jelentenek. Példaként a kisebbségi jogokat hozta fel, miközben szerinte Magyarországon többet tettek a romák helyzetének javítására, mint számos más európai országban.