Amit gyűjtenek: röviden mindent. Amit a felhasználó leír például a Facebook-oldalán vagy a közösségi portálon máshol, valamennyi általa kiposztolt fotót vagy videót, valamennyi lájkolását, minden megosztását, mindent, amit elolvas, azoknak a felhasználóknak a személyazonosságát, akikkel kapcsolatba lép, illetve a földrajzi elhelyezkedését.

Ugyanez a helyzet az Instagrammal és a WhatsApp-pal, a Facebook cégeivel, valamint Snapchattel vagy a Twitterrel, még ha ezeken a platformokon kisebb is a választék. Ha a felhasználó engedélyezi, a Facebook információkat kereshet azokon az internetes oldalakon is, amelyeket a közösségi portálra belépve megtekint.

Amit árusítanak: a Facebook azt állítja, hogy nem árusít hirdető ügyfeleinek azonosítható személyes, sem összesített adatokat.

Amit viszont kiszámláz, az az a lehetőség, hogy a hirdető a Facebook-felhasználók között csak a célközönséget érje el, ami növeli a reklámkampány hatékonyságát.

– összegezte Ryan Matzner, az ügyfelek számára alkalmazásokat kifejlesztő Fueled cég társalapítója.

A Twitter mikroblog-portál pedig üzeneteket árul, pontosabban egy olyan belső keresőprogramhoz való hozzáférést, amellyel egy adott időszakban a portálra kitett üzeneteket át lehet fésülni.

Amit megosztanak: a közösségi portálok túlnyomó többsége kitárja az ajtaját a külső fejlesztők előtt, akik olyan alkalmazásokat fejlesztenek ki, amelyek teljesen vagy részlegesen lehetővé teszik e hálózatok felhasználói adatainak felhasználását.

A Facebook esetében a nyilvános részhez – így egyesek számára a teljes oldalhoz, míg mások számára csak a névhez, a keresztnévhez és a profilképhez – nincs szükség a felhasználó engedélyéhez – magyarázta Ryan Matzner. A több adat felhasználásához azonban szükség van az érdekelt beleegyezésére.

Kizárólag a Facebook rendelkezésére álló banki, illetve fizetési adatok képeznek tiltott területet. Ryan Matzner szerint

Abban a pillanatban azonban, amint az alkalmazások összegyűjtik az adatokat, kikerülnek a Facebook vagy más közösségi portálok hatásköre alól.

Az ezen információk feletti ellenőrzés visszaszerzése a Facebook számára annyit jelent, mint ha olyan dologra törekedne, ami fölött nincs hatalma. Eszközei sincsenek hozzá, bármit is mondanak – vélte Chirag Shah, az amerikai Rutgers Egyetem tanára, a közösségi portálokon lévő adatok szakértője.

– mondta Ryan Matzner, majd hozzátette: nem tehetnek mást, mint bemondásra elhinni. Ez olyan, mintha valaki e-mailt küld, és megkérdezi a címzettet, hogy mit csinált vele. Semmit sem lehet róla tudni.

Amit gyűjtenek: minden, a keresésre, a földrajzi elhelyezkedésre és a megtekintett oldalakra vonatkozó adatot.

A legfontosabb keresőprogramok, a Google, az Oath konszern Yahoo! és Microsoft Bing keresőprogramja be van építve az internetezőknek számos szolgáltatást nyújtó internetes óriáscégek rendszerébe. Segítségükkel a cégek pótlólagos adatokat gyűjtenek, amelyek a keresőprogramok által kigyűjtött adatokkal keresztezve még pontosabb képet alkotnak az internetezőről.

Amit árusítanak: mint a közösségi portálok esetében, az ő bevételük nagy része is a reklámból származik.

Nem adatokat árulnak, hanem a pontosan körülírt fogyasztóhoz való hozzáférést, amit a keresőprogramok által, valamint a Google esetében leányvállalatán, a YouTube videomegosztó portálon való összes keresés és megtekintett tartalomból kinyert adatok keresztezésével kapnak meg. A Google a Gmail levelezőprogram segítségével elküldött üzenetek tartalmát is sokáig felhasználta, erről a gyakorlatról tavaly júniusban mondott le nyilvánosan.

Amit megosztanak: ugyanúgy megnyitják ajtajukat a fejlesztők és az alkalmazások előtt, mint a közösségi portálok.

Az Egyesült Államokban szinte nem is létezik olyan törvény, amely védené a közösségi portálokról vagy a keresőprogramok segítségével kinyert adatokat. A szabályozó hatóság, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) ugyanakkor éberen figyel, és 2011-ben már megbüntette a Facebookot a személyes adatok kezelése miatt. 2013-ban az FTC megállapodott a versenyellenes gyakorlattal vádolt Google-lal.

– magyarázta a Ryan Berger, a Norton Rose Fulbright nemzetközi ügyvédi iroda kanadai részlegének vezetője, aki szerint ilyen esetekre még nem igazán létezik jogi precedens.

Franciaországban az Informatikai és Szabadságjogok Nemzeti Bizottsága (CNIL) adatvédelmi hatóság 2017-ben 150 ezer eurós bírságot rótt ki a Facebookra, amiért "hiányosságok" voltak a felhasználók adatainak kezelésében. A május 25-én életbe lépő európai uniós új Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) világosabban szabályozza majd az adatgyűjtést. 

Az összeállítást az MTI készítette.