Judith Sargentini a Magyarországot elítélő jelentésében a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogairól és az állítólagos magyarországi sérelmeiről azt írta, hogy Ahmed H. három évvel ezelőtt csupán a Szíriából menekülő családtagjait próbálta átsegíteni a magyar határon, és ezért vonták büntetőeljárás alá.

A magyar bíróság terrorcselekmény miatt nem jogerősen hét év börtönre ítélte a szír férfit, ez azonban a Sargentini-jelentés szerint kérdéseket vet fel a terrorellenes jogszabályok alkalmazását és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését illetően.

A három évvel ezelőtt történteket a Szegedi Ítélőtábla megismételt eljárásban újratárgyalja és

A ciprusi illetőségű szír férfi ellen az ügyészség 2015-ben emelt vádat a röszkei határnál történt zavargások miatt. Az incidens résztvevői különféle tárgyakkal, kövekkel, üvegekkel dobálták a rendőröket, miközben a vádlott, Ahmed H. megafonon beszélt a környezetében lévőkhöz.

A vádhatóság az eseményekből azt a következtetést vonta le, hogy Ahmed H. rá akarta kényszeríteni a hatóságokat arra, nyissák meg a magyar határt, és engedjék jelen lévő több száz migráns számára az áthaladást. Ezek alapján ítélte a Szegedi Törvényszék terrorcselekmény és illegális határátlépés miatt tíz év fegyházra a férfit.

Miután azonban a Szegedi Ítélőtábla új eljárást rendelt el, az azóta megismételt elsőfokú eljárásban Ahmed H. büntetését hét évre csökkentették. Az ügyész ezt követően súlyosbításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

Bárándy Péter a Magyar Időknek adott interjúban elmondta, hogy a megismételt elsőfokú eljárásban a bíróság megállapította, hogy a vádlott nem egy személyben, hanem a tömeg részeként követett el bűncselekményt, tehát valójában a közös fellépés volt fenyegető a hatóság számára.

Bárándy ezek mellett elmondta, hogy nem terrorcselekmény, hanem hivatalos személy elleni erőszak egy formája valósult meg, ezért ennek a megállapítását és a büntetés enyhítését kérik.

Bárándy hozzátette: a jelentés kritizálói azért tévednek, mert az első ítéletet veszik alapul, és úgy tekintik, hogy védence a zavargás vezéregyénisége volt, azonban az ügyvéd szerint ez szintén téves állítás, mivel csak társtettesként működött közre.

A törvény szerint egyébként terrorcselekményt az követ el, aki például állami szervezetet, hatóságot arra próbál kényszeríteni, hogy valamit tegyen vagy eltűrjön, és ezért személy ellen erőszakos bűncselekményt hajt végre – írja a Magyar Idők.