Kérem szépen, nem felesleges időtöltés Bayer Zsoltot olvasni.

Mármint nem a kortárs politikai felháborodóra gondolok, hanem a húsz évvel ezelőtti novellista Bayer szépprózai szárnypróbálgatásaira. Micsoda szárnyak, micsoda merevítés, micsoda röppálya. Az endékás csajok feszülő mellei, Dobák Dalma, az új tornatanárnő, Natasa és még kitudja hány isteni csaj, a legjobb nők, akik majdnem mind megvoltak Zsoltinak (Zsuzsa nem volt meg). A stilizált élet rajzai ezek, mert Zsolti aztán szinte mindent le tud rajzolni. Zsolti le tudja rajzolni Szollás Krisztit, ahogy megtanítja fejest ugrani Balatonrendesen. Zsolti le tudja rajzolni az ablakban csak neki vetkőző Gyöngyit. Zsolti le tudja rajzolni Müllet Verát, akivel a bagolyvár mögötti sűrű bozótosban lehet jókat smárolni. Zsolti le tudja rajzolni a zászlótartó lány bugyiját. Szóval, Zsolti mindent le tud rajzolni. És ha már sűrű, bozótos, akkor mondjuk el, hogy míg  a kései Bayernél a „patkány” tölti be a vessző szerkezeti helyet, addig a fiatal Bayernél ez a „koton”.

A „koton” a korai Bayer aranymetszése.

A „koton” használatán dől el, hogy a legnagyobb király Bayer Zsolttal találkozunk-e a történetek végkifejletén (XY a legistenibb csaj, akit még nem hordott a hátán a föld, mindenki meg akarja dugni, de végül Zsoltinak sikerül) vagy éppen a szerencsétlen Zsoltival, akiknek csak nem jön össze a várva várt numera és a „koton” végül  felhasználatlanul marad.

A fiatal Bayer számára ezek a polgári lét legfontosabb kérdései.

Meg a „fosás”.

A Tündértemető talán legjobb darabja a „hogyan nyertem meg az osztályharcot?” című szöveg. Itt éppen a „fosás” problémája vezet el minket ahhoz a katartikus felismeréshez, hogy még a legnagyobb sznobok is emberek és bele tudnak egy egészségeset harapni a barackba. (Spoiler: nem a sznobok „fosnak”, hanem Zsolt találja szembe magát ezzel a nagyon is emberi kihívással).

A könyvben egyébként az Isteneknek sokszor van módjuk sírni a gyönyörűségtől.

A Tündértemető ugyanis a nagyotmondás könyve.

Ebben az értelemben biztos hogyegyenes út vezet a korai Bayer Tündértemetőjétől a nagy felháborodó kései Bayer „kurvaanyátok-világáig”. Az érdligeti mozi első sorából a hátsóig. Ahol Zsolti csibesárga rövidnadrágban, ölében a nagyot terpesztő, felhúzott szoknyájú Keglovics Margittal nem szűnve ontja politikai iránymutatásait.

Megállj Zsolti, tizenöt év múlva kikacaglak. 

További cikkek:

GFG olvasónapló: Márai