“Hogy mit csinálok? Unatkozom. Várok, hogy elbírálják a kérvényem. Néha járok olaszórára vagy számítógépes tanfolyamra. Otthon számítógépes grafikus voltam” – válaszolgatott a szicíliai nap elől az árnyékba húzódó migráns.

SZÁMÍTÓGÉPES (!!!) GRAFIKUS (!!!) 

Lassan mondom, hogy mindenki értse.

• gambiai 
• számítógépes 
• grafikus

Földes András, a nagy mesélő megint alkotott. Most éppen Szicília napfényes tájait utazta be, hogy kalandozása során szerzett tapasztalatait ilyen és ehhez hasonló mondatokba foglalva örvendeztesse meg az Index olvasóit és minket. 

Köszönjük András, remekül szórakoztunk. 

Kiváló ügy... izé.. újságíró vagy.

Ezek a menekültek András szerint mezítláb gyalogoltak több ezer kilométert, miután az Iszlám Állam bombái a földdel tették egyenlővé az otthonaikat. Földes mátrixában a csupa elméleti és gyakorlati fizikusból álló – traumatizáltságuk ellenére még mindig rendkívül kulturáltan és higgadtan nyilatkozó – emberek olyan történetekkel szórakoztatják az Indexre kattintó magyarokat, hogy azután Münchausen mester is megnyalná mind a tíz ujját. 

A kritika nélkül átvett és megírt történetek olyan ókori görög mondai elemeket tartalmaznak, mint hogy a magyar határőrök hatalmas, kegyetlen és minden bizonnyal emberhúson hizlalt kutyákat szoktak szerencsétlen orvosprofesszorokra uszítani, akik aztán hiába jajgatnak és könyörögnek az életükért franciául, angolul és szanszkritül, a galád fasiszták segítségnyújtás helyett még meg is rugdalják őket a szögekkel kivert bakancsaikkal. 

Némelyeket napokig kínoznak egy 30 emelet mélyen elrejtett bunkerben. Gyerekeiknek hetekig nem adnak enni, és terhes feleségeiknek egy patkányszaros lyukban, orvosi ellátás nélkül kell megszülniük a már egynaposan is diplomával és biztos angol nyelvtudással bíró szír szupercsecsemőiket. 

A szülés után az anyákat a szokásos ügymenet szerint elszakítják gyerekeiktől, majd tovább folytatják a verést, a kínzást és az éheztetést. 

Suttognak még valami nagydarab exbirkózóról is, talán Szilárdnak hívják – nem, nem a Tvrtko – aki esténként meglátogatja a szír menekülteket, hogy aztán rajtuk gyakorolja a megkerülést és a kis ívű dobást.

Földes András szolgalelkűen tesz eleget azoknak a policyknek, amelyek azt javasolják a migrációról író libsi propagandistáknak, hogy emeljék ki az iskolázott, tragédiákat átélt, sokgyermekes szírek esetét, és nagyvonalúan hallgassák el az analfabéta, szakképzettség nélküli, iskolázatlan, nem háborús övezetből érkezett afgánokat, pakisztániakat és bangladesieket. 

Azaz érzékenyítsenek. 

Mondom: András kiváló ügy... nnna.. oknyomozó újságíró. 

Megoldja. Persze nem irigylem. Nem lehet könnyű megtalálni az iránymutatásban megjelölt menekülteket, mivel elhanyagolható számú iskolázott, nővel és gyerekkel útnak induló szír vágott neki a Németorszá... az Európába vezető útnak. 

Mint tűt a szénakazalban. 

Az úgynevezett menekültek nagy része otthon hagyta az összes feleségét, és az összes feleségétől született összes gyerekét – vagy a szegénységben, vagy a háborúban. 

Teljesen megértjük őket, néha nekünk is elegünk van a gyerekzsivajból. Az enyémek ma például fél órán keresztül ölték egymást mielőtt iskolába mentek. Valóban rendkívül zavaró lehet Köln valamelyik teázójában a gyermeknevelés fárasztó tevékenységével foglalatoskodni, ahelyett, hogy a vízipipa füstjét szívnák le, majd fújnánk ki. 

No de Földest nem olyan fából faragták, hogy ne találja meg azt a 3 családos, angolul beszélő, diplomás szír családfőt, aki valamilyen ismeretlen okból az (egyik) feleségét és gyerekeit is magával hozta. 

Megtalálja, meghallgatja, majd le is írja a könnyfakasztó, ám kevés valóságtartalommal rendelkező, szivárványszínűre festett történeteket. 

Ahogy Szicíliában is felkutatta a gambiai számítógépes grafikust is. 

Na ez volt aztán a férfimunka.

(Bocsánat a nem gendersemleges kifejezésért. Javítom: betyáros munka.)

Gambiáról a következőket érdemes tudni:

• Gambia egy kis területű, elmaradott trópusi agrárország, mely nagyon kevés természeti kinccsel rendelkezik.
• A lakosság 80%-a a mezőgazdaságban dolgozik, a gazdaság a földimogyoró-termesztésen és annak exportján alapul. Emellett rizst és kölest termesztenek, valamint kecskét, juhot és marhát tenyésztenek. 
• Az országban az analfabéták aránya 40%.

De Földes első megszólaltatottja egy számítógépes grafikus volt. 

És akkor most képzeljük el, hogy a mi Andrásunk hány napig keresett, kutatott fáradhatatlanul, míg meglelte a messzi és elmaradott Gambiából érkezett számítógépes grafikust. Aki abból az országból érkezett, ahol 40% az analfabéták aránya. Ahol az ország lakosságának 80 százaléka a mezőgazdaságból él.  

És miután mindezt végiggondoltuk, emeljük meg képzeletbeli kalapunkat Földes előtt. 

Nem lehetett kis munka. 

Azok a rosszindulatú, agymosottfideszes, 888-törzsolvasók, akik szerint nem is létezik a gambiai számítógépes grafikus, hiszen az elmaradott országban összesen van négy darab számítógép, szégyelljék magukat! Vagy írjanak egy levelet a mi Andrásunknak. 

Rájuk bízom. 

Az Index újságírójának cikkéről azt is megtudhatjuk, hogy a Soroshoz köthető Eurologus és a német baloldal meghatározó alapítványa, a Friedrich-Ebert-Stiftung is támogatta egy csekély összeggel. 

Körülbelül rongyos és szóra sem érdemes 10 ezer eurócska jár az ilyen propagandaművekért. Nagyjából. Plusz mínusz 5 ezer euró. 

Elvárás – mármint ideológiai elvárás – természetesen nincs. Földes szponzorai nem olyanok, akik elvárnák, hogy a fekete-afrikai bevándorlókat jobb színben tüntesse fel a riport írója a valóságosnál. És persze Földes András sem olyan. Egyáltalán nem. 

A riport így aztán a pár ezer eurótól teljesen függetlenül állít olyanokat, hogy Szicília összességében jól jár a bevándorlással. 

Hiszen Földes szerint ugyan vannak apró, már-már szabad szemmel láthatatlan és tulajdonképpen szóra sem érdemes hibák: 

A fekete-afrikaiak nagy része bűnözésből él. Drogot terjeszt, nőket kényszerít prostitúcióra, védelmi pénzt szed, mindazonáltal a helyi panziósoknak sok pénzt hoz, hogy a szállásaik egész évben csurig vannak, valamint a Cosa Nostra nevű, mérsékelten ismert, kegyetlen maffiaszervezet is gyümölcsöző együttműködést tudott kialakítani az őket nem kiszorító, hanem velük együttműködő nigériai bűnszervezetekkel, név szerint a Vikingsszel és a beszédes nevű Black Axe-szal.  

Az integráció sikeres. 

Na ugye.

Kedves olvasóink! Aki mindezen apróságokat elhanyagolható botlásoknak látja, az mindenképpen szavazzon valamelyik ellenzéki pártocskára, aki szerint viszont problémás, és nem túl komfortos dolog pár tízezer fekete-afrikai bandataggal megosztani kicsinyke országunkat, az először is tiltsa ki magát az összes nyugatos szalonból, majd szavazzon a Fideszre, amikor itt lesz az idő.