Ez egy vicc az egész: visszaszállítják Németországba a kitoloncolt migránst
Tóth Dalma
2017.10.25. 20:55
Egy afgán migránst kitoloncoltak, de a bíróság döntése szerint vissza kell szállítani Németországba, mivel a férfi fellebbezett a kitoloncolása ellen, és le kell folytatni az ügyét.
BERLIN, 20:55
Egy afgán migránst kitoloncoltak, de a bíróság döntése szerint vissza kell szállítani Németországba, mivel a férfi fellebbezett a kitoloncolása ellen, és le kell folytatni az ügyét.
A sigmaringeni közigazgatási bíróság döntése alapján minél hamarabb vissza kell szállítani Németországba a 23 éves afgán migránst, hogy lefolytathassák ügyében az eljárást.
Az illegális bevándorló idén júniusban nyújtotta be menekültkérelmét. A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) viszont úgy határozott, hogy mivel az illető Bulgáriában lépett be az EU területére, ott kell elbírálni a kérelmét.
Ezért szeptemberben visszatoloncolták Bulgáriába, ami a bíróság szerint helytelen lépés volt, mert az afgán férfi jogorvoslati kérelmet nyújtott be a bírósághoz a visszatoloncolását elrendelő határozat miatt, aminek halasztó hatálya van, vagyis a bírósági eljárás végéig fel kellett volna függeszteni a határozat végrehajtását.
A csavar az egészben, hogy közben a migránst Bulgáriából visszaszállították Afganisztánba, így most a hazájából kell visszavinni őt Németországba, hogy lefolytathassák az eljárást.
Németországban rengeteg afgán ad be menekültkérelmet, de körülbelül minden másodikat elutasítják.
A BAMF az idén szeptember végéig 99 724 afgán menedékjogi kérelmét bírálta el, közülük 49 259 kérelmet elutasított. Ha valakinek elutasítják a kérelmét, akkor az illetőt az ország elhagyására kötelezik. Azonban a véglegesen, jogerősen távozásra kötelezettek száma jóval alacsonyabb, nagyjából 15 ezer, és közülük hozzávetőleg 10 ezer ember ennek ellenére is rendelkezik németországi tartózkodási engedéllyel, jellemzően azért, mert tisztázatlan a személyazonossága vagy beteg, és ezért nem lehet hazatoloncolni. Az elutasított és a jogerősen távozásra kötelezettek száma közötti nagy különbséget az magyarázza, hogy az elutasított menedékkérők bírósághoz fordulnak a BAMF döntése miatt, és az eljárás elhúzódik, mert a közigazgatási bíróságok éppen az ilyen ügyek miatt súlyosan túlterheltek.
A második fő ok pedig rámutat a német menekültügyi rendszer hibáira. Az afgánok könnyen célt érhetnek, mivel ha huzamosabb ideig nem sikerült az elutasított menedékkérőt kitoloncolni, akkor az illető tartózkodási engedélyt kap. Ennek köszönhetően a menedékjog megszerzésére esélytelenek is végül jól járnak. A rendszerint illegális, engedély nélküli beutazás után menedékjogot kérnek Németországban, majd kihasználják a jogorvoslati lehetőségeket, és végül a hazajuttatásukat, hazatoloncolásukat akadályozó körülmények révén megszerzik a jogot a maradásra.
Az elutasított kérelmek és a jogerősen távozásra kötelezett elutasított menedékkérők számához képest is igen csekély a hazájukba visszatérő afgánok száma. Tavaly 324 elutasított afgán menedékkérőt toloncoltak haza, az idei első fél évben pedig 261-et. Ráadásul a kabuli német nagykövetség ellen május végén végrehajtott terrortámadás után ezt az alacsony tempót is visszafogták, azóta csak az elítélt bűnöző vagy terrorgyanús afgánok, és a személyazonosságuk megállapítását akadályozó menedékkérők közül toloncolnak haza időnként néhányat.
További gond, hogy a hazatoloncolás esélyének csökkenése miatt egyre kevesebben távoznak önként. A BAMF adatai alapján tavaly még 3300 afgán állampolgár tért vissza hazájába önkéntes alapon, német állami támogatással, az idén viszont szeptember végéig mindössze 957.
(Die Welt, MTI)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
