A cikk szerint ezt csak az aláírásgyűjtésben segédkező Jobbik tette meg, ami nem pótolja Gyöngyösi regisztrációját.

Magyarországon a személyes adatokat alkotmányos védelem illeti, így minden aláírásgyűjtést be kell jelenteni a hatóságnál, és megfelelő tájékoztatást is kell nyújtani az adatok kezeléséről.

A lap megkeresésére a NAIH-nál megerősítették: az európai polgári kezdeményezéshez elsősorban a szervezők gyűjthetnek aláírásokat, ha valaki más segíteni szeretne ebben, annak külön bejelentési kötelezettsége van.

Ellenőrzésük arra is fényt derített, hogy a Jobbik tájékoztatási kötelezettségét sem teljesítette, vagyis aki támogatja a béruniós kezdeményezést, nem értesülhet arról, kik és milyen feltételekkel kezelhetik a gyűjtőíven megadott személyes adatokat. A NAIH ezért felszólította a Jobbikot: saját, megtévesztő információktól hemzsegő bejelentését javítsa ki, és dolgozzon ki részletes tájékoztatót, s ezt az aláírásgyűjtő pultokon, illetve honlapján is tegye elérhetővé.

Egy a lap által megkérdezett jogász szerint a hatóság rendkívül humánusan járt el, az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok megsértése esetén ugyanis a körülményektől függően százezertől akár húszmillió forintig terjedő bírságot is kiszabhatna. A hatóság eljárása kérdéseket vet fel azért is, mert a Jobbiknak 30 napja van arra, hogy kötelezettségének teljesítését igazolja, ám a már aláírt, adatvédelmet sértő kérdőívek megsemmisítéséről nem esik szó. Holott komoly érdeksérelmet okozhat a személyes adatok jogellenes kezelése – írja a Magyar Idők.