Egy magyar származású holland képviselõ szerint a migrációs válság olyan, mint '56
Pörge Béla
2017.12.06. 08:28
Kati Piri az ideiglenes kvóta végrehajtásának akadozása miatt gyakran bírálta a tagállamokat, köztük Magyarországot is.
Kati Piri (Piri Katalin) 1979-ben született Celldömölkön, egyéves kora óta él Hollandiában. Édesanyja a hazalátogató '56-os menekült édesapjával Magyarországon ismerkedett meg, a gyermek megszületése után települtek át Hollandiába. Kati Piri most holland EP-képviselő, a Szocialisták és a Demokraták frakciójának tagja. Vele készített interjút az M1, amely itt nézhető meg teljes terjedelmében.
Kati Piri szerint meg kell teremteni a legális és biztonságos migrációs útvonalakat, és a kérdésben nagyobb összefogásra lenne szükség a tagállamok között. A kvóta végrehajtásának akadozása miatt többször bírálta már a tagállamokat, így Magyarországot is.
Érdekesség, hogy 2015-ben, a magyar jogállamiságról tartott plenáris vitában magyarul szólalt fel, bírálta a magyar kormányt és a kormányzó Fideszt.
A migrációs válságról elmondta, hogy a 2015-ben fennálló rendszer alkalmatlan volt a feladat lebonyolítására. Törökországra áttérve megjegyezte:
aki ma Görögországba érkezik, annak az ügye teljes körű jogi vizsgálaton esik át, vagyis ha küldtek is vissza embereket Törökországba, azok nem menekültek voltak."
A politikus nagy különbséget lát a holland és a magyar társadalom között:
Hollandiában nem a génjeink döntenek arról, hogy hollandok vagy uniós polgárok vagyunk.”
Kati Piri párhuzamot vont az 1956-ban Magyarországot elhagyni kényszerülők és a mostani migránsok között.
A holland politikusoknak nehéz volt megérteniük, hogy amikor a kelet-európai országokat megkérték egy háború elől menekülő kisebb csoport befogadására, akkor a válasz például a magyar kormány részéről az volt, hogy nem akarunk senkit sem. Hollandiában ugyanis emlékeznek arra, hogy az édesapám generációját, aki ’56-os menekült, húszezer társával együtt hogyan fogadták"
– fogalmazott.
A riporter ekkor felvetette, hogy az '56-os menekültek csak az első biztonságos országig, Ausztriáig menekültek.
Akkor nagyon szigorúan őrzött határok voltak, ha akkor is schengeni határok lettek volna, az emberek biztosan nem vártak volna türelmesen az osztrák táborokban”
— reagált erre Kati Piri.
A politikus kiemelte, hogy örül annak, hogy az észt elnökség az áttelepítést szabályozó dossziét kiemelten kezelte, ennek köszönhetően egyeztetések kezdődhetnek. Egyelőre 14 EU-s ország vesz részt olyan áttelepítésben, amelynek részeként elküldik szakértőiket egy unión kívüli ENSZ-menekülttáborba azért, hogy megnézzék, kik azok a védelemre szorulók, akiknek helyet tudnának biztosítani az országukban.
Remélem, ha a szabályozás megszületik, akkor nem csak ez a 14 ország vesz részt az ilyen programokban, hanem azok is, amelyeknek nincs több éves tapasztalatuk arról, hogyan kell fogadni az ilyen menekülteket”
– tette hozzá.
Ily módon a magyar kormány, a magyar emberek is lassan hozzászokhatnak ahhoz, hogy ezek is ugyanolyan emberek, mint mi”
– mondta el az M1-nek.
Kati Piri úgy véli, a szolidaritás nem működhet önkéntes alapon:
Szlovákia és Magyarország elvesztette a pert az Európai Bíróságon, és egyértelmű a bírói állásfoglalás (…). Nem látok más lehetőséget, mint hogy a végrehajtás kötelező legyen. Az Európai Unió ezen az elven alapul."
Úgy látja, hogy leginkább magyar és lengyel ellenállás érezhető ebben a kérdésben, de ez a két ország is blokkolhatja a megegyezést.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
