Szavazói bizonytalanság és szélsőséges utcai tüntetésektől kísért politikai feszültség előzi meg az egy hét múlva esedékes olaszországi parlamenti választásokat, amelyeken a Silvio Berlusconi vezette jobbközép koalíció győzelmét vetítik előre, de stabil kormánytöbbség nélkül. 

A választások előtti utolsó, február 16-án közölt felmérésekben a jobbközép, vagyis a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszország (FI), a Matteo Salvini vezette Északi Liga, a Giorgia Meloni irányította Olasz Testvérek (FdI) és más kisebb formációk szövetsége 38 százalék körül szerepelt. Ez elegendő lehet a választási győzelemhez, de 40 százalék alatti eredmény nem biztosít többséget sem a szenátusban, sem a képviselőházban.   

Silvio Berlusconi kijelentései mégis arra utalnak, a jobbközép biztosra veszi, hogy támogatottságát a választásokig tovább tudja erősíteni. Az olasz sajtó szerint a jobbközép – az utóbbi 25 évben gyakran bevált "választóról választóra" módszerével – az utolsó pillanatig támogatottsága növelésén dolgozik majd szoros versenyben az Öt Csillag Mozgalommal (M5S). 

Ami a miniszterelnök-jelöltet illeti, ezt Silvio Berlusconi a március 4-i választás előtti napokban készül bejelenteni. Sok függ azonban a jelenleg 15 százalék körüli Északi Liga eredményétől, hiszen ha meg tudja előzi a szintén hasonló támogatottságot mutató Hajrá Olaszországot, akkor Matteo Salvini pályázhat a kormányfői székre. 

Elemzők egyetértenek abban, hogy az igazi politikai játszma a választások utáni napon kezdődik a megszerzett szavazatok függvényében. Nem zárják ki, hogy minden cáfolat ellenére a szemben álló pártok mégiscsak koalíciót kötnek a kormányzás érdekében.

Massimo Cacciari baloldali olasz filozófus szerint minden készen áll a Silvio Berlusconi fémjelezte Hajrá Olaszország és a Matteo Renzi vezette balközép Demokrata Párt (PD) közötti nagykoalícióra – hiszen Berlusconi és Renzi már 2014 februárjában is paktumot kötött, ami utóbbi kormányzását tette lehetővé. Más feltételezések szerint

Matteo Renzi képlékenynek nevezte a választásokat megelőző hetet, hangsúlyozva, hogy a legnagyobb párt címéért a PD az M5S-szel versenyez. Valójában a Demokrata Pártot 25 százalék alá helyezik, miközben az M5S akár a 30 százalékot is elérheti. Az M5S miniszterelnök-jelöltje, Luigi Di Maio szavai szerint a kormányalakítás a mozgalomra vár, az M5S kormányzásához pedig a PD támogatására számítanak.   

A sok kormányfő-jelölt közül az egyedüli, akiből valóban miniszterelnök lehet az Paolo Gentiloni jelenlegi ügyvivő kormányfő. Választási patthelyzet esetén ugyanis az államfő őt kérheti fel a folytatásra egy esetleges szakértői kormánnyal.