Nils Muiznieks, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa csütörtöki közleményében aggodalmát fejezte ki a Stop Soros törvénycsomag tervezett bevezetésével kapcsolatban.

Nils Muiznieks szerint a nem kormányzati szervek (NGO-k) nélkülözhetetlen munkát végeznek, aminek most a kormány önkényes módon szabna gátat. Aggodalomra okot adónak nevezte, hogy a követelményeknek nem megfelelő szervezetek szankciókra számíthatnak, beleértve a bírságot, végső esetben a feloszlatást is.

A közleményében a migránsokért is aggódott néhány sor erejéig. Szerinte a tervezet olyan szabályozást is előirányoz, amely alapján önkényes módon lehet korlátozni a menekülteknek segítésén dolgozó, a határ mentén tevékenykedő egyének szabad mozgását. Aztán tippelgetésbe kezdett, hogy kikre fog vonatkozni a javaslat, hogy újfent módon aggodalmát fejezhesse ki. A javaslat jó eséllyel olyan szervezetekre és magánemberekre vonatkozik majd, akiknek emberi jogi, a menekülteket és menedékkérőket segítő munkája teljes mértékben törvényes kellene, hogy legyen egy demokratikus társadalomban – szögezte le.

Mindezek után kifejtette, hogy Soros György álcivil szervezetei milyen színvonalas és fontos emberi jogi munkát végeznek Magyarországon, amiket szerinte a kormányzati retorika most meg akar bélyegezni.

Végül amiatt is aggódott, hogy a magyar kormány a nemzetbiztonságra nézve kockázatot jelentőnek nevezi a migránsokat, valamint Soros civil szervezeteit. Szerinte ezzel bizalmatlanságot kelt a lakosokban.

Majd végül arra szólította fel Magyarországot, hogy tartózkodjon a nem kormányzati szervezetek, köztük a bevándorlás területén dolgozók hátrányos megkülönböztetésétől, megbélyegzésétől, és állítsa vissza az emberi jogi területen dolgozók munkáját elősegítő környezetet.

Nils Mui¾nieks, az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa korábban a Soros Alapítvány lettországi szervezetének igazgatótanácsi tagja volt. E minőségében 2009 őszén cikket írt[1] a Soros Alapítvány „Open Society News” című nemzetközi hírlevelébe. Írása a „Nyílt társadalom emberének születése” címet viseli, és a Soros-szervezet 1989-es vasfüggönyön túli célkitűzéseit veti össze a 2009-es állapotokkal. A szöveg az alábbi megállapításokat tartalmazza:

„Sokan közülünk azt feltételezték (1989-ben – a szerk.), hogy két évtizeden belül létre tudjuk hozni az új „nyílt társadalom emberét”. Ez az „új ember” – a homo sorosensus – hivatott felváltani a homo sovieticust, amely lassan elbomlik a történelem szemétdombján.”

„A nyílt társadalom új embere nem tapasztalja meg a merev ideológiákat és a kritikus gondolkodás elnyomását. Ehelyett a Közép-Európai Egyetemen tanul, vagy még nyugatabbra (lehetőleg az Egyesült Királyságban, vagy az USA-ban)…”

„Nem szabad feladnunk azon ideált, hogy megalkossuk a homo sorosensust.”