Mihai Tudose román miniszterelnök csütörtökön az egyik közösségi portálon tett bejegyzésében közölte: románként és kormányfőként elutasít bármiféle tárgyalást Románia valamely részének az autonómiájáról.

A miniszterelnök ezzel a román Realitatea hírtelevíziónak szerda este adott nyilatkozatát pontosította. Úgy vélte, hogy az autonómia sérti Románia alkotmányát, amely már az első paragrafusában biztosítja a román állam egységes és oszthatatlan voltát. 

"A Székelyföld autonómiájáról szóló viták törvénytelenek, és nem kell ezeket komolyan venni. Ezek csupán Románia egységének a destabilizálására tett kísérletek a centenárium (Erdély és Románia egyesülése kinyilvánításának a centenáriuma – a szerk.) évében" – pontosította Mihai Tudose miniszterelnök. A miniszterelnök a Realitatea hírtelevíziónak adott szerda esti telefoninterjúban többek között kijelentette:

A kijelentést sérelmező Porcsalmi Bálint, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke kijelentette, hogy Mihai Tudose jelezheti, hogy nem ért egyet egy nyilatkozattal vagy egy politikai projekttel, de nem küldheti akasztófára azokat, akik nem értenek egyet vele.

A Román Akadémia jelezte Bukarestnek, hogy nem szabad a magyarokkal vitába bocsátkoznia sem a – Román Királyság és Erdély egyesülését kimondó – 1918. december elsejei gyulafehérvári nyilatkozatról, sem Trianonról, mert azzal azt üzenné a világnak, hogy megoldandó vitája van a szomszédaival.

"Erre a vitára nem kerülhet sor, mert az nem egy ártatlan, őszinte párbeszéd lenne, hanem egy alattomos kampány ürügye, amely megkérdőjelezné az első világháború teljes kontextusát, amely a románság számára a nemzetegyesítés háborúja volt" – olvasható a Román Akadémia nyilatkozatában.

A dokumentum szerint a trianoni szerződés, a liberális demokrácia, az európai újjáépítés alapjául szolgáló wilsoni elvek, a "pax americana" jelentették Románia további létének alapjait. Bár az akadémia elvileg nyitott a vitára, nem fogadhatja el a "teljes relativizmus" elvét, nem tehet "mindent" vita tárgyává, nem hagyhat mindent megkérdőjelezni.

A dokumentum leszögezi: Romániában nincs etnikai feszültség, más államok számára is modellként szolgál, az 1918-as egyesülés és "az akkori etnikumközi konszenzus fontos lecke azok számára, akik ma zavarosban halásznak". Az akadémikusok abból következtettek a száz évvel korábbi egyetértésre, hogy a gyulafehérvári nyilatkozat nem polgárháború eredménye volt, az Erdélyben élő magyarok vagy németek "nem harcoltak sem az egyesülésért, sem ellene".

A Román Akadémia hangsúlyozta: mindent megtesz azért, hogy a centenárium ne váljon a széthúzás, vagy etnikai feszültségek ürügyévé. A tudományos fórum szerint a valódi, nem formális magyar-román megbékélés legvilágosabb jele a román centenárium közös megünneplése (!) lenne a legmagasabb politikai és diplomáciai szinten.