Hétmillió emberhez eljutott a Parlamentben történt botránykeltés híre, két és fél millió ember pedig aktívan foglalkozott is a témával.

Legfőképpen az idősebb korosztály tagjait háborította fel az ellenzéki képviselők viselkedése, háromnegyedük ítélte el a balhézó képviselőket (76 százalék). Ez nem jelenti viszont azt, hogy más társadalmi csoportban tetszést aratott volna az obstrukciós kísérlet, minden lényeges szociodemográfiai csoportban azok voltak többségben, akik szerint nem elfogadható, hogy így viselkedjen egy képviselő a parlamentben.

Politikai hovatartozás szerint viszont már erősebb megosztottságot lehet tapasztalni. A kormánypártiak közül szinte mindenki (94 százalék) elítélte az ellenzéki képviselők cselekedeteit.

Bár a baloldali pártok szimpatizánsainak többsége a politikusaik mellé állt (72 százalék), azonban minden negyedik baloldali szavazó elutasította a botránypolitizálást. A Jobbik szavazói még inkább megosztottak, többségük elutasítja ezt a viselkedést (52 százalék).

Úgy tűnik, hogy a párt vezetésében beállt baloldali fordulat még a szavazótáboron belül nem fejtette ki a hatását, a párt többségét még mindig a rendpárti attitűd jellemzi. Ebből kifolyólag, amennyiben a Jobbik a jövőben továbbra is aktívan szerepet vállal ezekben az akciókban, fennáll annak a lehetősége, hogy tovább csökken a már így is hónapok óta zsugorodó tábora.

Módszertan: a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. december 13-14. között készült 750 fő telefonos megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint.