Lengyelországban október 25-én országgyűlési választásokat tartanak. A három legnagyobb támogatottságú párt egyaránt női miniszterelnök-jelölttel vág neki a küzdelemnek, így biztosra vehető, hogy ismét női vezető kezébe kerül majd a kormányrúd. Kérdés azonban, hogy melyik jobboldali párt lesz a befutó.

Lengyelországban a hagyományos bal-jobb pártpolitikai felosztás 2005-ben borult fel, miután az addig kormányzó Demokratikus Baloldali Szövetség katasztrofális vereséget szenvedett a választásokon. A lengyel baloldal pártjai azóta sem találtak magukra, képtelenek voltak szavazóbázisaik újraépítésére, illetve azok mobilizálására. 2006-ban létrehoztak ugyan egy választási szövetséget, mely 4 szociáldemokrata pártot foglalt magában, azonban csalódást keltő eredményt értek el mind a helyi, mind pedig a 2007-es országgyűlési választásokon, így a sikertelenség és belső konfliktusok miatt 2008-ban feloszlatták magukat.

A jobboldal számára a 2005-ös év hozta el az igazi áttörést. A parlamenti választásokon viszonylag szoros küzdelemben a Jaroslaw Kaczynski által vezetett Jog és Igazságosság nyert a szavaztok 27 százalékával. Második helyen a Polgári Platform végzett, amely egy korábbi liberális párt jobbszárnyából alakult önálló párttá. A két jobboldali beállítottságú párt koalíciós kormányt alakított, azonban ez nem bizonyult hosszú életűnek.

Hamar felszínre kerültek a személyi és ideológiai különbségek, az eltérő külpolitikai elképzelések, a közel egyenlő támogatottságból adódó folyamatos rivalizálás, amely végül a koalíció 2007-es felbomlásához vezetett. Kaczynski a közvélemény-kutatások fényében joggal reménykedhetett abban, hogy pártja képes lesz felülkerekedni a korábbi partnerén a választásokon, azonban a kormányfő-jelöltek tévé-vitáját követően Donald Tusk és a Polgári Platform felé billent a mérleg nyelve.

A Polgári Platform a Lengyel Néppárttal lépett koalícióra, utóbbi megalakulása óta folyamatosan tagja a szejmnek. Ideológiai színezetét tekintve talán a történelmi értelemben vett magyar kisgazdapárthoz hasonlítható, mivel nehéz egyértelműen besorolni a bal-jobb skálán; egyfajta centrista agrárpolitikát képvisel.

Ez a kormánykoalíció meglehetősen stabilnak bizonyult a mai napig, hiszen a 2011-es választásokat követően újból e két pártból összeálló formáció alakíthatott kormányt. Így Donald Tusk lett az egyetlen olyan miniszterelnök, akit újraválasztottak Lengyelországban a rendszerváltás óta. Tusk 2014-ben aztán átadta helyét Ewa Kopacznak, ő maga pedig az Európai Tanács elnöki székébe ült be.

A lengyel jobboldali kétpártrendszer már 10 éve stabilan tartja magát, ennek kedvez a lengyel társadalom mélyen vallásos, illetve konzervatív, családcentrikus képe, mely gyakorlatilag generációtól függetlenül jelen van.

Történelmi jelentőségűnek tűnhet, hogy a lengyel választások kimenetele női jelöltek között dől majd el. Szakértők szerint ez csak a politikai haszonszerzés része, mivel a politikai küzdelmek, a belső harcok, valamint a botrányok továbbra is a férfiak között zajlanak. A jelenleg is kormányzó Ewa Kopacz lesz a jobbközép Polgári Platform jelöltje, míg legnagyobb kihívója Beata Szydlo, a jobboldali Jog és Igazságosságtól. A harmadik női vezető Barbara Nowacka, a 2015-ben újjáalakult baloldali szövetség, az Egyesült Baloldal jelöltje.

A kampány tematikáját leginkább a bevándorlási válság határozta meg a lengyeleknél is. A konzervatív-liberális Polgári Platform többször is változó álláspontot képviselt az ügyben, míg jobboldali vetélytársa végig következetesen ellenezte az uniós kvótarendszert és bevándorláspolitikát. A Jog és Igazságosság hónapok vezeti a közvélemény-kutatásokat, ezt pedig a hétfői és a kedd esti vita sem tudta megváltoztatni. Kopacz a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta beszédében, míg Szydlo a biztonsági tényezők mentén közelített a bevándorlás kérdéséhez. A TVP Info közszolgálati hírtelevízió felmérése kimutatta, hogy a nézők 64 százaléka értékelte úgy, hogy Beata Szydlo nyerte meg a tévé-vitát. A nézők véleményével pedig a megkérdezett politológusok is egyetértettek.

A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján Szydlót a választók 32 százaléka, míg Kopaczot csak 23 százaléka tartja a legalkalmasabb jelöltnek. A kormányzó Polgári Platform az előrejelzések szerint a szavazatok 24,5 százalékát, a Jog és Igazságosság pedig 36,2 százalékát gyűjtheti be vasárnap. A választások legnagyobb kérdése így az lesz, hogy vajon képes lesz-e felülmúlni a várakozásokat a legnagyobb ellenzéki párt. Amennyiben nem tud egyedül kormányt alakítani, úgy koalíciós partner után nézhet, ez pedig több okból is problémás lehet. A Janusz Korwin-Mikke által alapított euroszkeptikus, jobboldali libertárius párt bejutása még korántsem garantált. Könnyen előfordulhat tehát, hogy a két jobboldali párt ismét nagykoalíciós kormányzásra kényszerül, ennek tartóssága viszont erősen kérdéses lehet a 2007-es szakítás után.

(theguardian.com, bigstory.ap.org, ewybory.eu, mti)