A globális felnőtt népesség 14 százaléka tartozik a középosztályba, ami 664 millió főt jelent. Egyelőre megállíthatatlannak tűnnek, vagyonuk 122,6 milliárd dollárral gyarapodott a 2008-as gazdasági világválság ellenére.

A világ középosztályát illetően tavaly történt nagy fordulat, hiszen először fordult elő az, hogy a legerősebb középosztály a világon a kínai volt. Amíg az amerikai középosztályba 92 millió fő tartozik, addig Kínában már 109 millió embert sorolnak ebbe a csoportba.

A kínai gazdaság fejlődésének egyik következménye az volt, hogy átalakult a vidéki és a városi társadalom valamint a foglalkoztatási szerkezet. A változások nyertese a középosztály lett, amelynek összetétele heterogén, politikai, gazdasági státusza eltérő, fogyasztási szokásai különbözőek, identitása nem egységes.

Egy átlagos kínai háztartási havi átlagos jövedelme 1980-ban még csak 208 dollár körül mozgott, azonban a háztartások bevétele hatalmas növekedésnek indult: 2000-ben már 760 dollár volt, 2010-ben pedig a 3000 dollárt is elérte ez az érték. Ez azt jelenti, hogy 30 év alatt több mint megtízszereződött a háztartások átlagos havi jövedelme.

Ha azt nézzük, hogy Kínában az számít középosztálybelinek aki 10 000- 60 000 dollár közötti átlagkeresettel rendelkezik, akkor az ország lakosságának negyedét, körülbelül 300 millió embert sorolhatunk ide.

Kínának nagy szüksége van a középosztályra, hiszen ők adják a teljes kínai fogyasztás nagy részét, ami nagyobb, mint India, Brazília és Oroszország együttes fogyasztása. Sokan úgy tartják, hogy a középosztály fogyasztása a kínai gazdasági növekedés motorja és az is marad a következő évtizedben. Fogyasztásuk mértéke akkora, hogy 7-8 százalékos stabil növekedési pályán tudja majd tartani a gazdaságot Kínában.

A kínai középosztály szeret eredeti, márkás árut vásárolni, az se baj, ha többe kerül mint Párizsban vagy New Yorkban. Ameddig Kelet-Európában az olcsóságra mennek az emberek, és a cégek is egymás alá licitálnak, addig ez a taktika egyáltalán nem működik Kínában, mert ott a drága, minőségi termékeket keresik a középosztály tagjai, amiket a legtöbbször bevásárlóközpontokban szereznek be.

A luxus mellett egyre fontosabbá válik számukra az "életérzés" is. Egzotikus helyekre mennek nyaralni, drága kávéházakat és éttermeket látogatnak meg. A legsikeresebb éttermi hálózat a Hai Di Lao, ahol a vendégek képesek órákat várni egy asztalért. A várakozásért cserébe azonban italt kapnak és kifényesítik a cipőjüket.

A városiasodás mértéke és a fogyasztás növekedése a becslések szerint a következő évtizedben 1 400 ezer milliárd forint befektetést vonz maga után. Az előrejelzések szerint a középosztály növekvő igénye 2016-ban 1 050 ezer milliárd forint éves fogyasztást generál. Ez gyakorlatilag a kétszerese a 2011-es értéknek.

Az ilyen mértékű növekvő fogyasztási igények kielégítése hatalmas természeti erőforrásokat fog felemészteni. Nem is beszélve a kínai alternatív gyógymódokról, amikben még mindig hisz a lakosság nagy része. A növekvő középosztálynak köszönhetően sajnos egyre többen tartanak igényt a furcsa szerekre, amit sokszor a feketepiacon szereznek be.

A Természetvédelmi Világszövetség becslései szerint a tobzoskaalakúaknak mind a nyolc faja a kihalás szélére sodródott, mivel Kínában ínyencfalatként, illetve feltételezett gyógyító erejük miatt fogyasztják ezeket a különleges állatokat. A tobzoskák kihalásával egy 80 millió éves evolúciós fejlődés érne véget. Ezek az állatok a ragadozók mellett külön rendet alkotnak az állatvilágban.

A tigrisbort afrodiziákumként árulják, ami nagy népszerűségnek örvend a kínai férfiak körében. Egy üveg nagyjából 130 ezer forintba kerül. A fogságban tartott tigriseket összezsúfolják és éheztetik őket, majd ha elpusztultak, akkor egy üzembe viszik a tetemeket, ahol a csontjaikat kádakba teszik és borban áztatják 8 éven át, hogy elkészülhessen az ajzószer. A borhoz még kígyók bizonyos részeit és gyógynövényeket kevernek, majd üvegekbe töltik.

Az északkelet-kínai Liaoning tartomány egy állatparkjában tizenegy végveszélyben lévő szibériai tigrist éheztettek halálra. A szintén északkeleti Hejlungcsiang tartományban éhezéstől és betegségektől elpusztult tigrisek, oroszlánok és leopárdok "tömegsírját" fedezték fel.

A kínai középosztály nem csak fogyasztásra, hanem szórakozásra is vágyik, ezért rengeteg az állatpark és az állatkert, ahol rendszeresen bántalmazzák és kihasználják az állatokat. A pekingi Nemzetközi Állatjóléti Alap kampányigazgatója Hua Ning szerint sokszor előfordul, hogy a tigriskölyköknek kitépik a szemfogait, hogy fotózkodni lehessen velük. A világ legszomorúbb jegesmedvéjeként elhíresült macit is azért helyezték el egy bevásárlóközpont közepén, hogy szelfizni lehessen vele.

Kínában a tehetősebb emberek körében egyre nagyobb divat a tej, a sajt és a búzából készült péksütemény, de hasonló a tendencia a többi ázsiai országban. A kínai marhahúsigény 2025-re elérheti a 2,2 millió tonnát.

Nemcsak a középosztály, hanem Kína növekvő népességének igényei is élelmezési problémákat vethetnek fel a jövőben.