Hétfőn döntött a német alkotmánybíróság: a halálbüntetés lehetősége nem feltétlenül akadály a terrorgyanús külföldiek kitoloncolásában.

A német taláros testület kimondta: nem ellentétes az alaptörvénnyel egy terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott közveszélyes külföldi kitoloncolása akkor sem, ha halálbüntetés fenyegeti hazájában, amennyiben biztosított, hogy az esetleges halálbüntetést nem hajtják végre, és biztosított az is, hogy van jogi és tényleges lehetősége arra, hogy visszanyerje szabadságát.

A legfőbb bírói fórum indoklásában kiemelte a tunéziai ügyének előző szakaszában eljáró szövetségi közigazgatási bíróság megállapításait, miszerint Tunéziában nem hajtják végre a jogerősen kiszabott halálbüntetéseket, hanem azt államfői kegyelemmel életfogytiglani szabadságvesztéssé konvertálják, így az elítélt a büntetés első tizenöt évének letöltése után egy újabb eljárás megindításával visszanyerheti a szabadságát.

A tunéziai hatóságok pedig azért kérték a kiadatását Berlintől, mert állítólag az illegális bevándorló a tuniszi Bardo Nemzeti Múzeumban 2015 márciusában elkövetett, 21 halálos áldozatot követelő terrortámadás egyik felelőse.

A taláros testület mostani döntése megnyithatja az utat egy sor további ügy lezárásához, például az al-Kaida néhai vezetője, Oszama bin Laden egyik állítólagos volt testőrének esetében is. A 42 éves tunéziai férfi ügye csaknem egy évtizede húzódik, és országos feltűnést keltett a napokban, mert a német sajtó megírta, hogy szociális segélyből él, és a hatóságok nem tudják eltávolítani az országból.