Joe Biden amerikai elnök azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok térségbeli partnereivel együttműködve fog nyomást gyakorolni Kubára, hogy szabadon engedje az őrizetbe vett politikai foglyokat, helyreállítsa az internetszolgáltatást, és lehetővé tegye, hogy a kubaiak élhessenek alapvető emberi jogaikkal.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a tüntetőkkel szemben végrehajtott jogsértések miatt kivetett szankciók csak az első lépést jelentik. Washington megerősíti havannai nagykövetségének állományát, hogy folytassa a konzuli segítségnyújtást, és támogatást nyújtson a kubai civil szervezeteknek.

Az amerikai kongresszusi képviselők és a kubai–amerikai közösség tagjai egyre hangosabban követelik Washingtontól, hogy határozottan álljon ki a kubai tüntetők mellett.

Washington szankciós döntése és az intézkedés meghozatalának gyorsasága alapján az Egyesült Államok várhatóan a közeljövőben sem fog enyhíteni az amerikai Kuba-politikán. Joe Biden elnök elődje, Donald Trump lényegében teljes mértékben visszavonta a Barack Obama idején hozott reformintézkedéseket, amelyek történelmi enyhüléshez vezettek a karibi szigetországgal.

Július 11-én több kubai városban is kormányellenes tüntetések kezdődtek. Havannától Santiagóig több ezren vonultak utcára, hogy így tiltakozzanak a nehéz gazdasági helyzet és általánosságban véve a diktatórikus vezetés és a rossz kormányzás, illetve a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások ellen. Hasonló volumenű demonstrációkra már 25 éve nem volt példa a karibi szigetországban.