Ursula von der Leyen szerint fontos, hogy objektív vitákat folytassunk. A közép- és kelet-európai országokban sokaknak az az érzésük, hogy nem fogadják el őket teljesen. Ha ilyen kiélezett vitákat folytatunk, mint jelenleg, akkor az azzal fenyeget, hogy egész népek és országok gondolják majd azt, hogy mindannyiukat kifogásoljuk, amikor konkrét hiányosságokat teszünk szóvá – fogalmazott a politikus.

Kitért arra, hogy éppen ezért minden tagállam rendszeres monitorozását javasolja, elkerülendő, hogy az a benyomás alakuljon ki, hogy Európa egyik része folyton bírálja Európa másik részét.

Ursula von der Leyen | Fotó: AFP

A leendő elnök a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzete, illetve az olasz államháztartás ügyében is visszafogottságra intett. Von der Leyen hozzátette: Mindannyiunknak meg kell tanulni, hogy mindig teljes jogállamiságra kell törekedni, de senki sem tökéletes. A bizottság megválasztott elnöke a korábban felvetett pénzbüntetés vagy forrásmegvonás lehetőségével kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az csakis a legeslegutolsó eszköz lehet egy sor más intézkedés után.

Olaszországgal kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a költségvetési fegyelmet előíró stabilitási és növekedési paktum szabályait nem ok nélkül találták ki, és be kell tartani őket, de a szabályok kellő rugalmasságot engedélyeznek, hogy beruházások révén növelhető legyen a gazdasági növekedés. A migrációval kapcsolatban megjegyezte, hogy muszáj kimenteni a Földközi-tengeren bajba jutott embereket, de ez nem jelenti azt, hogy automatikusan Európába kell hozni őket, és szintén muszáj következetesen fellépni azok ellen az okok ellen, amelyek miatt a tengerre kerülnek, és ide sorolja az útjukat szervező bűnözőket is.

– hangsúlyozta von der Leyen.

Az Európai Bizottság következő elnöke az interjúban egyértelműen nem kötelezte el magát amellett, hogy minden uniós tagállamnak kötelező menedékkérőket befogadnia. A német politikus szerint méltányos tehermegosztásra van szükség, talán különféle államok között különféle területeken.

– fogalmazott a megválasztott bizottsági elnök.

Szűk többségű megválasztásával kapcsolatban a politikus kifejtette, úgy véli, hogy a jelölése időpontjában biztosan nem lett volna meg a megválasztásához szükséges többség; egyrészt a csúcsjelölti rendszer bukása miatti elégedetlenség, másrészt tartalmi kérdések miatt sem. Úgy véli azonban, hogy tartalmi kérdésekben sikerült sok embert meggyőznie, s emiatt állt mégis mögé az EP-ben a többség. „Az volt az üzenetem, hogy a világra nyitott, erős és cselekvőképes Európát akarok. És ezzel nyertem el a többség támogatását” – húzza alá a politikus.

A karrierje elején tett kijelentésről, miszerint Európai Egyesült Államokról álmodik, a politikus a Süddeutsche Zeitungnak azt mondta, hogy ez az álom azóta érettebb és realistább lett.

– szögezte le az Európai Bizottság leendő elnöke az MTI beszámolója szerint.