A Krím-félsziget okkupálása, és a nem sokkal később kitört kelet-ukrajnai konfliktus óta igencsak kiélezett a viszony Moszkva és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete között. Az Oroszországgal közvetlenül szomszédos államok fenyegetve érzik magukat, ezért garanciát kérnek a szövetségtől biztonságuk szavatolására. Mindez óhatatlanul azzal jár, hogy a kért „erős biztosítási csomag” miatt a NATO Lengyelországba és a Baltikumba jelentős katonai kontingenst vezényel rotációs alapon; rakétavédelmi rendszert épít ki ugyanezen országokban; Romániában pedig saját felügyelet alá vonja a szintén amerikai rakétavédelmi rendszert.

Vlagyimir Putyin csütörtökön megüzente – reagálva az amerikai külügyminiszter látogatásaira, a NATO-főtitkár nyilatkozatára, valamint a kelet-európai észak-atlanti jelenlétre –, hogy azoknak az államoknak, melyek amerikai rakétavédelmi berendezéseket telepítenek, véget értek a nyugodt éjszakák. Az orosz államfő szerint ezekre a bázisokra nemcsak védelmi, hanem támadó rakéták is kerülhetnek, amelyet Moszkva agresszív lépésnek tekint.  Emiatt Kalinyingrádba az orosz vezérkar rövid hatótávolságú Iszkander rakétákat telepít, a Balti-tenger térségében folyamatos katonai jelenlétet tart fenn, valamint harckocsizó hadosztályokat telepít a nyugati határ közelébe.

Radoslaw Sikorski, volt lengyel külügy- és védelmi miniszter szerint Moszkva arra játszik, hogy az európai egységet szétbomlassza – mindezzel pedig megőrizzék befolyásolási övezetüket. Oroszország azonban, talán érthető módon felteszi a költői kérdést a diplomáciai asztalnál: Mit szólna Washington ahhoz, ha határa közelében orosz katonai kontingenst, rakétavédelmi rendszert telepítenének? Az elmúlt két év után annyi bizonyos, hogy mind a NATO, mind pedig Moszkva a határait feszegeti; leginkább a bővítési próbálkozásokkal és fegyverkezéssel. A szakértők mégis úgy vélik, hogy katonai konfliktusra nem kerülhet sor.

Az a terrorizmus, a közel-kelet aggályos helyzete és a migrációs válság. Az egyre szaporodó merényletek, a szíriai polgárháború és az Európai Uniót alapjaiban megingató migráció eliminálhatja a NATO, Washington és Moszkva közötti érdekellentétet. Moszkva és Ankara már megbékélt, de kialakulóban van egy Brüsszel-Washington-Moszkva-Ankara tengely is, amelynek egyetlen célja lehet: a közel-keleti válság megoldása.

(EU Observer, Népszabadság, Népszava)