Minden negyedik embernek — legkevesebb 1,2 milliónak — kellett elmenekülnie otthonából a Közép-afrikai Köztársaságban a 2013-ban kezdődött véres konfliktus miatt — közölte hétfőn az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalának (OCHA) közép-afrikai illetékese a világszervezet genfi székhelyén.

Közülük mintegy 670 ezren váltak belső menekültekké, és körülbelül 580 ezren élnek menekültként valamelyik szomszédos országban — mondta Nadzsát Rasdí, az OCHA közép-afrikai humanitárius koordinátora genfi sajtótájékoztatóján.

A humanitárius segélyre szoruló közép-afrikaiak száma — függetlenül attól, hogy menekültek-e vagy sem — mintegy 1,9 millió fő jelenleg, miközben a 2018-as közép-afrikai humanitárius felhívásban kért 515,6 millió dollárnak (141 milliárd 274 millió forintnak) mindössze a 13 százaléka gyűlt össze.

Afrika minden eddiginél durvább népességrobbanás előtt áll. A pontos számokat természetesen a kutatók sem tudják, de az arányok nagyjából megegyeznek a különböző tudományos munkákban: 2050-re megduplázódik az afrikai lakosság lélekszáma. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 1,1 milliárdról 2 milliárd fő fölé növekszik a lakosságszám.

Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet akkori igazgatója még decemberben közölte egy kutatásuk eredményét, amely szerint csak a szubszaharai térségben – a Szaharától délre fekvő területeken – a lakosság 30 százaléka tervezi elhagyni szülőföldjét. Ez azt jelenti, hogy az ezen a területen jelenleg élő 770 millió ember közül minden harmadik migránssá válna. Közülük természetesen nem mindenki akar és tud Európába jönni.

A menekülésre késztető tényezők között szerepel az elsivatagosodás, a nagyarányú munkanélküliség, a gazdasági kilátástalanság és a konfliktusok. A különböző államokon belüli törzsi villongások és az államközi konfliktusok eddig is brutális következményekkel jártak. Csak néhány példa: a káoszba fulladó Szomáliát eddig több millió ember hagyta el, legnagyobb részük Kenyába és Etiópiába menekült, ám sokan Európa felé vették az irányt. Nigériában bőven 2 millió feletti ember menekült el a Boko Haram utóbbi években elkövetett borzalmai elől, a legtöbben az országon belül maradtak. A sort hosszan lehetne folytatni, de mindez mit jelent Európára nézve?

Tavaly év végén a Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő által vezetett Stratégiai Védelmi Kutatóközpont eredményei szerint 2030-ra negyvenmillió afrikai érkezhet Európába változatlan migrációs politika mellett. 2050-re hetvenmillió ember indul meg az Öreg Kontinens felé, természetesen azokon felül, akik eddig érkeztek.

Mindez még óvatos, mértéktartó becslés és a valóság ennél is keményebb lehet. Sőt, biztosan keményebb lesz, ez ugyanis csak Afrika. Ázsiából, a Közel-Keletről és a távolabbi országokból hasonló nagyságrendben indulhatnak útnak a migránsok a következő évtizedekben. A küldő országok között továbbra is Szíria, Afganisztán, Irak, Pakisztán, valamint Délkelet-Ázsia szegény és túlnépesedett államai lesznek túlnyomó többségben. Mindez azt jelenti, hogy a következő évtizedekben akár negyedével, ötödével növekedhet Európa népessége a migránsok miatt. Iintegrálhatatlan tömegek százmilliói lepik el a kontinenst, és a jelenlegi őslakosok a század közepére valószínűleg rá sem ismernek majd szülőföldjükre. Már ha minden így marad.