A koronavírus-járvány miatt bevezetett biztonsági intézkedések miatt idén a választások három napig tartottak. Hétfőn és kedden a 13 millió szavazójoggal rendelkező állampolgár 12 százaléka, adta le voksát, további 7 százalék pedig a levélszavazás lehetőségét vette igénybe. A részvételi arány az első értesülések szerint 75 százalékos volt, ami elmaradt a 2017-es a 82 százaléktól.

Amennyiben a választók ismét a jelenlegi kormánynak szavaznak bizalmat, akkor Mark Rutte negyedik miniszterelnöki mandátumát kezdheti meg, és ő lesz Hollandia leghosszabb ideig hatalom lévő kormányfője. Kérdéses azonban, hogy megmarad-e jelenlegi négypárti koalíció, amely VVD mellett a Kereszténydemokrata Tömörülést, balliberális 66-os Demokraták, és a konzervatív Keresztény Unió pártját foglalja magában.

előrejelzések szerint ezek közül 17 párt fog mandátumot szerezni. A szavazásokon második helyen befutó Geert Wilders vezette ellenzéki bevándorlásellenes Szabadságpártra a szavazók mintegy 14 százaléka voksolt.

A felmérésekből kitűnt: az állampolgárok általában úgy vélik a kormány hatékony kezelte a járványt és a járvány miatt kialakult válságot annak ellenére, hogy néhány intézkedés a több helyen elégedetlenséget váltott ki az országban. A kormánypárt népszerűsége valamelyest csökkent, amikor lemondásra kényszerült a nagy port felkavaró családtámogatási botrány miatt. Azóta a kormány ügyvivői feladatokat lát el.

Hollandiában törvényhozó hatalmat a kétkamarás parlament gyakorolja. A felsőház, az Első Kamara 75 tagját a 12 tartományi tanács közvetve választja meg négy évre. Az alsóház, a Második Kamara 150 képviselőjét közvetlenül, arányos képviseleti rendszer alapján ugyancsak négy évre választják meg. A parlamentbe jutásnál nincs százalékosan meghatározott küszöb, így a választási rendszer sajátosságai miatt elkerülhetetlen a koalíciós kormányzás.