Visszavonta az európai elfogatóparancsot a volt katalán elnök ellen a spanyol legfelsőbb bíróság.

Pablo Llarena bíró ezzel lemondott a belga igazságszolgáltatás együttműködése iránti kérelemről. Az MTI értesülései szerint a bíró döntését egyebek mellett azzal indokolta, hogy a politikusoknak, úgy tűnik, szándékában áll visszatérni Spanyolországba, mivel jelöltek a december 21-i katalán parlamenti választásokon.

Az indoklásban az is szerepelt, hogy az európai elfogatóparancsot még a spanyol központi büntetőbíróság adta ki november 2-án, az ügy azonban azóta onnan átkerült a legfelsőbb bíróságra, ő maga pedig egységes eljárást szeretne lefolytatni. A bíró indoklásában kitért arra a lehetőségre is, hogy a belga bíróság dönthet például úgy is, hogy részben megtagadja az európai elfogatóparancs végrehajtását.

Tudomása szerint a belga ügyészség ugyan támogatja a volt katalán vezetők kiadatását, de nem minden olyan bűncselekményben, amely miatt azt Spanyolország kezdeményezte, ez pedig "lényeges torzítást" eredményezhet, és nehezítené a "homogén" ítélkezést.

Pablo Llarena szerint ráadásul mindez hátrányos helyzetbe hozhatja azokat a volt katalán vezetőket, akik nem hagyták el az országot, hanem az igazságszolgáltatás rendelkezésére álltak. Az egységes döntéshozatallal kapcsolatban részletezte azt is, hogy a vádhatóság által megfogalmazott bűncselekmények csoportos elkövetését vizsgálják az eljárásban.

A spanyol sajtó bírósági forrásokra hivatkozva azt írta: a nemzeti elfogatóparancs továbbra is érvényben marad a Brüsszelben lévő volt katalán kormánytagokkal szemben.

A katalán politikusok október 30-a óta tartózkodnak Brüsszelben, a kiadatási ügyben illetékes belga bíróság épp hétfőn halasztotta december 14-ére döntését az eljárásban. A spanyol legfőbb ügyész lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt kezdeményezett eljárást a leváltott katalán kormány és a feloszlatott katalán parlament elnökségének tagjaival szemben.

A volt katalán kormány nyolc tagja november 2-án került előzetes letartóztatásba, amit a spanyol központi büntetőbíróság akkor a szökés, a bűnismétlés és a bizonyítékok megsemmisítésének veszélyével indokolt. Pablo Llarena bíró hétfőn úgy döntött, hogy közülük hatan óvadék ellenében szabadlábon védekezhetnek.