A jelöltek elképesztő összegeket költenek a kampány során. Kíváncsi vagy, hogy hova megy ez a rengeteg pénz?

A kampány utolsó szakaszában elképesztő mértékű a költekezés: október 11. és október 18. között Hillary Clinton 12,5 millió dollárt költött csupán televíziós reklámokra. Trumpot sem kell félteni, ebben az időszak ő 11,7 milliót költött.

– mondta a DW-nek nyilatkozó David Brady, aki a Stanford Egyetem politikai közgazdaságtan professzora.

Habár még tart a verseny, ám néhányan, leginkább a médiacégek, máris győztesnek érezhetik magukat. Õk ugyanis nemcsak az elnöki kampányból húznak hasznot: a jelöltek sokat költenek a városi, a megyei, az állami, a képviselőházi és a szenátusi választásokon is. Az USA-ban valahol mindig választást tartanak, így kijelenthető, hogy az Egyesült Államok nemcsak a lehetőségek országa, hanem a választásoké is.

Az USA-ban nagyjából 100 és 200 között változik a politikai tanácsadó cégek száma, ezeknél valószínűleg több ezer tanácsadó dolgozik. Ezek a cégek esetenként nagyobb cégek tulajdonában állnak. Az állandó választások alatt ezekhez áramlik a legtöbb pénz.

Ezután következik a média. Az ezen a területen dolgozó tanácsadók komoly szerződésekhez juthatnak, hiszen nekik kell eldönteniük szinte mindent egy-egy jelölt médiaszereplése kapcsán – legyen az interjú, vagy egy egyszerű reklám. Az is az ő feladatuk, hogy megtervezzék a reklámokat és azokat megfelelő helyen, időpontban helyezzék el.

A GMMB nevű cég felel Clinton médiában való szerepeltetéséért. Ez a cég kapja a legtöbb pénzt Clinton kampánypénzéből. A jelenlegi választáson eddig 121 millió dollárt (több mint 3 milliárd forint) kapott a GMMB, ám négy évvel ezelőtt ők vitték Obama kampányát, amely akkor 411 millió dollárt ért a cégnek.

A GMMB a DW megkeresésére nem árulhatta el, hogy milyen árakon dolgoznak, hiszen egyrészt ez üzleti titok, másrészt az ár mindig megállapodás függvénye. Korábban általánosságban el lehet mondani az iparágról, hogy egy reklám teljes bekerülési költségének mintegy 15 százaléka landolt egy adott cégnél. Jelenleg nincsenek ilyen stabil árak.

A legnagyobb pénz a reklámokban van, azonban a jelöltek rengeteget költenek közvélemény-kutatásokra is. Egyébként maguk az adománygyűjtő események is komoly költségeket emésztenek fel.

Egyre több olyan cég jön létre, amely kifejezetten a netes kampányokra specializálódott. Az idei választási évben haladja meg várhatóan először az egymilliárd dollárt az ilyen kampányokra költött pénzek mennyisége (természetesen az egymilliárd az összes, idei, USA-ban tartott választásra értendő). Ez tízszeres emelkedés 2008-hoz képest.

A kampány hagyományos formái most jövedelmezőek. Fénymásolóboltot vagy nyomdát működtetni a kampány közepén kész aranybánya: a plakátok, szórólapok és programfüzetek milliói készülnek. A csatatérállamokban lakók postaládáját választási időszakban elöntik a szórólapok.

Rengeteget keresnek az ajándéktárgyakat árusító cégek is: Trump kampánya során szépen fogytak a "Make America Great Again" feliratú bögrék, pólók és sapkák. Ezek egy részét ingyen is osztogatták, egyes becslések szerint Trump aktivistái több mint három millió dollár értékben osztogattak el sapkákat.

Az összes várható költés meghaladja majd az 5 milliárd dollárt, ám ez még mindig kevesebb, mint amennyi 4 éve volt. Érdekes, de az elköltött pénz gazdasági hatásai elenyészőek, ugyanis az összeg nagy része politikai tanácsadókhoz, közvélemény-kutatókhoz, és a televíziós társaságokhoz kerül. A helyi televíziós társaságok általában nagyobb cégek kezében vannak, az ott elköltött pénzből nem sokat látnak a helyiek.

A leginkább azokban a kisvárosokban érezhető egy kis gazdasági fellendülés, ahova ellátogatnak a fontosabb jelöltek, valamint egy-egy nagyobb szabású kampányesemény is fel tudja dobni a városok bevételeit.

A nagyobb városokban az elnökválasztások folyamán, időlegesen szintén tapasztalható fellendülés az ingatlanpiacon, hiszen a kampányhoz szükséges eszközöket tárolni kell valahol, ehhez pedig helyiségeket bérelnek ki a stábok. Ám mindez csupán időleges.

(DW)