Már csak alig egy hét választ el minket a világ egyik legnagyobb jelentőségű politikai eseményétől, az amerikai elnökválasztástól. Izgalmas küzdelem zajlik a szemünk előtt Donald Trump elnök és kihívója, Joe Biden között.

A november 3-ára kitűzött elnökválasztás kapcsán az Origo elnökválasztási elemzősorozatot indított. A műsor szakértő-házigazdáját, dr. Mártonffy Balázs John McCain-díjas politológust, az NKE egyetemi adjunktusát kérdeztük a kampányról, a közvélemény-kutatásokról, az esélyekről.

Lehet-e olyan meglepetésre számítani a közvélemény-kutatások és az eredmény tekintetében, mint a 2016-os választásoknál?

Minden lehet, de szerintem valamilyen meglepetés mindenképp valószínű, mivel a koronavírus még több bizonytalanságot hozott a rendszerbe, hiszen az egészségügyi kockázatok miatt még többen élnek az előszavazás vagy a levélszavazat lehetőségével. A levélszavazatok és az előszavazatok száma napról napra nő. Az október 26-i friss adat szerint már legalább 56,8 millióan adták le voksukat. A választás napján valószínűleg ezt a mennyiséget nem fogják tudni feldolgozni.

A választás idején megnyíló exit pollok csak részben tudják figyelembe venni a levél útján beérkező szavazatokat, ami szintén bizonytalansághoz vezethet. A tapasztalatok szerint a republikánusok szavaznak inkább személyesen, és főképp a demokraták élnek a levélszavazás lehetőségével. De semmit nem lehet készpénznek venni. Valószínűleg nem lesz eredmény november 3-án éjfélig, és várhatóan a csatatérállamokban dől el a szavazás.

Mit gondol a közvélemény-kutatásokról?

Meglátásom szerint ez a választás a többihez képest még nehezebben mérhető pontosan lekérdezések útján. Trump kifejezetten megosztó figura, az ő választói nem feltétlenül fedik fel magukat mindig nyíltan. Mostanában egyes közvélemény-kutatók ezt úgy próbálják kompenzálni, hogy a szomszédokat is megkérdezik arról, vajon hogyan szavazhat a mellettük lakó.

Szó esett csatatérállamokról, ez mit takar, melyek ezek?

Csatatérállamoknak nevezzük azokat, amelyek nem egyértelműen demokraták vagy republikánusok. Ezek éppen most a következők: Texas, Florida, Ohio, Észak-Karolina, Pennsylvania, Arizona. Nagyon sok múlik azon, hogy ezekben az államokban mi lesz a szavazás kimenetele.

Mennyivel csúnyább ez a kampány, mint az eddigiek?

Minden kampány csúnya, pláne, ahogy a végéhez közeledünk, de persze minden relatív. Alapvetően azt gondolom, hogy minél élesebb a verseny, annál csúnyábbnak tűnik a kampány. Szándékosan használtam a tűnik szót, mert a régmúlt választásokat belengi egyfajta nosztalgikus hangulat, azaz a múltbeli kampányokat hajlamosak vagyunk mindig szebbnek látni.

Mi az utolsó három hét jelentősége? Változhat bármi ebben az időszakban?

Az előre leadott szavazatok magas száma miatt ugyan azt is gondolhatnánk, hogy a véghajrá már nem nyom olyan sokat a latban, de ez téves gondolat is lehet. Vélhetően az szavazott előre, aki amúgy is biztos volt a dolgában. A bizonytalan szavazók pedig lehet, hogy csak most, a napokban döntenek.

Van olyan sorozat, amely a legjobban szemlélteti az amerikai elnökválasztást?

Ha valaki megnézi a House of Cardsot és Az elnök embereit, akkor szerintem valahol a kettő között félúton lehet az igazság.

Az Amerika választ sorozat első adásai itt tekinthetők meg: https://videa.hu/csatornak/usa-elnokvalasztas-2020-176