Klaus Iohannis román államfőnek ki kell adnia a korrupcióellenes főügyész felmentéséről szóló elnöki rendeletet – így döntött a román alkotmánybíróság. Ez a döntés akár a – sokak szerint amerikai befolyás alatt működő – román korrupcióellenes ügyészségnek, a DNA-nek a végét is jelentheti.

A közvélemény előzőleg Valer Dorneanunak, az alkotmánybíróság elnökének bejelentéséből értesült arról, hogy a testület a szociálliberális kormánynak adott igazat a jobboldali államfővel folytatott jogvitában, és szavazattöbbséggel megállapította: Klaus Iohannis alkotmányos természetű jogi konfliktust okozott azzal, hogy megtagadta Laura Codruta Kövesi korrupcióellenes (DNA) főügyész leváltását, amelyet Tudorel Toader igazságügy-miniszter kezdeményezett.

Az ülésről később kiadott közleményben az alkotmánybíróság konkrét útmutatással is szolgált arra vonatkozóan, mi a megoldás az intézmények közti jogvitára: az elnöknek le kell váltania a főügyészt.

Toader februárban kezdeményezte Kövesi leváltását, azt állítva, hogy a főügyész önkényesen, hatáskörét túllépve, alkotmánysértő és törvénytelen módon vezeti a DNA-t. Romániában az ügyészségi vezetőket az államfő nevezi ki és váltja le az igazságügyi miniszter javaslata alapján. Iohannis azt mondta: nem győzték meg a miniszter érvei, ezért nem hajlandó elmozdítani a főügyészt, de a kormány szerint erre nem lett volna joga, emiatt bepanaszolta az alkotmánybíróságnál.

Az alkotmánybíróság közleményéből kiderült, a taláros testület arra az alkotmányos előírásra alapozta döntését, miszerint az ügyészek az igazságügyi miniszter fennhatósága alatt fejtik ki tevékenységüket. A testület leszögezi: az elnöknek az ügyészségi vezetők felmentésénél nincs "önkényes" hatalma, nem mérlegelheti annak időszerűségét, csak szabályosságát.

Az elnök alkotmányos konfliktusba került az igazságügyi miniszterrel, amikor megakadályozta őt a DNA főügyészének leváltásában, egyik alkotmányos jogkörének gyakorlásában.

Az alkotmánybíróság döntésének fontos belpolitikai tétje van, Romániában ugyanis éles konfliktus alakult ki a DNA ügyészeit visszaélésekkel vádoló baloldali kormány és a jobboldali államfő között, aki szerint a kormánypárti politikusok korrupciós pereik miatt támadják a DNA-t.

A bukaresti média úgy értesült, hogy a taláros testület 6-3-as szavazataránnyal hozta meg döntését. A román alkotmánybíróságba háromévente nevez ki egy-egy alkotmánybírót a kétkamarás parlament képviselőháza, szenátusa, illetve az elnöki hivatal.