Angela Merkel német kancellár eddig sem túl bombabiztos kormánykoalícióját ismét megpróbáltatások érhetik, mégpedig a német haderőfejlesztés kérdése felől. A konzervatívok és a szociáldemokraták ugyanis teljesen ellenkező állásponton vannak. Vajon sikerül újabb kompromisszumot kötnie Merkelnek?

Azt már eddig is lehetett sejteni, hogy a német hadsereg állapota finoman szólva is hagy kívánnivalót maga után. A Bundestag nemzetvédelmi bizottságának vezetője például nem  olyan rég arról nyilatkozott, hogy nemsokára a nemzetközi vizekre történő kihajózás is problémákat okozhat, annyi hajót selejteznek le a haditengerészetnél. A tengeralattjáró-flotta pedig teljesen megbénult, miután a haditengerészet a 212A-típusú tengeralattjáróját egy szerencsétlen manőver során elsüllyesztette a norvég partoknál.

Nincs jobb állapotban a légierő sem: május elején 182 vadászgépből mindössze négy volt hadra fogható. Pontosabban tíz, de ebből csak négyet tud a német hadsereg kellőképpen felfegyverezni. A harci helikopterekből is óriási hiány van, a 67 darab CH-53 helikopterből mindössze hét van harcképes állapotban.

Végezetül pedig ott van a gyalogság, amelyről mindent elmond az az eset, amikor a NATO 2014. szeptemberében tartott hadgyakorlata során a Bundeswehr egy gépesített zászlóalja feketére festett seprűnyelekkel helyettesítették harcjárműveiken a géppuskákat.

Ezekre az állapotokra atombombaként hatott Donald Trump.

Az amerikai elnök ugyanis hivatalba lépése óta arra sarkallja a NATO tagállamait, hogy növeljék meg védelmi költekezésüket. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy 2024-re a tagállamok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják. Németország eddig a GDP 1,24 százalékát költötte honvédelemre, Trump követelésének megfelelően 2024-re 1,5 százalékra kellene növelnie a védelmi kiadásait Németországnak, hogy a kívánt eredményt elérje a Deutsche Welle szerint.

Angela Merkel konzervatív blokkja (azaz a CDU és a bajor CSU) ugyanis úgy vélekedik, 2021-re, azaz még a jelenlegi parlamenti ciklusban el kellene érni ezt a 1,5 százalékot. A konzervatívok frakciójának CDU-s vezetője, Volker Kauder szerint ennek semmi köze nincsen Trumphoz, hiszen amúgy is gatyába kéne rázni a német hadsereget.

A koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (SPD) azonban a szöges ellentétét hirdeti ennek. Szerintük Merkelnek nem szabad bedőlnie Trump „mániájának”, ehelyett Németországnak minden egyes eurót lakásépítésekre kellene fordítani. (A 2015 óta érkezett másfél millió migránst valahova el kellene szállásolni.)

Nemtetszésének adott hangot a szociáldemokrata pénzügyminiszter, Olaf Scholz is, aki szerint a 2019-es költségvetésben már így is szerepelnek a megnövekedett védelmi kiadások, további bővítéshez új forrásokra van szüksége a kormányzatnak.

Akármi is lesz a végkimenetel, az mindenképp látszódik, hogy Merkel alatt nagyon inog a talaj. Hisz nemrégiben még Horst Seehofer, a CSU vezetője helyezte kilátásba a koalíció felbomlását, amit Merkelnek épphogy csak sikerült elkerülnie. Az SPD azonban alapból nem egy erős szövetséges, hiszen vele csak több hónapnyi tárgyalás után sikerült nagy nehezen koalíciót kötnie Merkelnek.

A kancellárnak eddig mindig sikerült megfelelő kompromisszumot kötnie a hasonló viták során, ám az kérdés, hogy a szociáldemokraták hajlandóak-e engedni. A baloldali pártnak erős pozíciója van, hiszen ha nem sikerül megállapodni, akkor megfenyegethetik Merkelt a kilépéssel és ebben az esetben a kancellár elvesztené többségét a szövetségi parlamentben, ami egyenes út a bukáshoz.