Az Iraki Kurdisztánban hamarosan népszavazást tarthatnak a kurdok saját függetlenségükről.

A helyzet azonban közel sem olyan könnyű: a bagdadi kormány élesen ellenzi a függetlenedést; és habár az iraki kurdok jó viszonyt ápolnak a nagyhatalmakkal (lásd: Iszlám Állam elleni harcok), még ők sem támogatják a referendum ötletét.

Maszúd Barzani, a Kurdisztáni Regionális Kormányzat elnöke a hét elején a Facebook-oldalán azt írta, hogy a kurdok számára két lehetőség van: vagy a status quo, ahol mások döntenek sorsukról, vagy a népszavazás, amellyel komoly lépést tesznek a szuverenitásuk kivívása érdekében. A politikus azért fakadt ki, mert a múlt héten nem hívták arra a washingtoni csúcstalálkozóra, amelyen az Iszlám Állam elleni harcról tárgyaltak az érintett ország képviselői.

A kurd függetlenedést leginkább a bagdadi kormány ellenzi. Az iraki alkotmány értelmében elvileg a kurdok a központi költségvetés 17 százalékát kapnák meg, ennek a folyósítása azonban 2014 óta elmarad, mivel egy független olajvezetéket üzemeltek be Törökország felé. Tovább rontja a kurdok helyzetét, hogy 2016-ban bevonultak a vitatott hovatartozású kirkuki régióba, amely hatalmas kőolajkészletekkel bír. A legfrissebb hír pedig az, hogy a pesmerga minisztérium bejelentette, hogy nem fognak visszavonulni azokról a területekről, amiket elfoglaltak a dzsihadistáktól.

Mindemellett a kurdok a szomszédos országokra és a nagyhatalmak szövetségére sem számíthatnak, mivel sem Törökország, sem pedig Irán, de még az Egyesült Államok és Németország sem támogatja a függetlenedést; csak Izrael és Szaúd-Arábia érdekelt egy önálló Kurdisztánban.

A kurdok azonban bíznak a referendum sikerében, hiszen akár független állammá alakulnak, akár egy föderáció vagy konföderáció része lesznek – a határokat mindenképp meghatároznák.

(Magyar Nemzet)