Új erõre kap a NATO
2016.07.08. 21:10
Az új kihívások tükrében védelmi együttműködésüket erősítő megállapodást írtak alá pénteken Varsóban a NATO vezetői és az EU-tagállamok.
Röviddel a lengyel fővárosban rendezett NATO-csúcstalálkozó megnyitása előtt írta alá Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatát, amelyben a nyugati világ egységét hangsúlyozták a délről és keletről érkező fenyegetésekkel szemben.
Stoltenberg kiemelte: "történelmi jelentőségű megállapodásról" van szó, amely "új tartalmat, illetve új lendületet" adott az EU–NATO-partnerségnek a hibrid hadviselés elleni küzdelemben, a kibertámadások kivédésében és a tömegesen érkező menekültek hullámának feltartóztatásában.
A hibrid hadviselés során a nyílt katonai agressziónál burkoltabb eszközök széles kelléktárát alkalmazzák: egyebek mellett a gazdasági zsarolást, a megtévesztő propagandát, a kibernetikai rendszerek elleni támadásokat, a célterületre beszivárgó saját erők álcázását, helyi önkéntesként történő feltüntetését.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet tanulmányában kitér az amerikai célokra is.
Az Egyesült Államok jelenlegi legfontosabb célja a NATO keleti szárnyán a politikai egység (valamint az EU-tag szövetségesek segítségével az Oroszországgal szembeni szankciók) fenntartása, a térségbeli országok biztonságérzetének erősítése (főleg a balti államokban, Lengyelországban és Romániában), illetve a szövetségesek 2 százalékra vonatkozó walesi ígéretének a betartására való hajlandóság növelése.
E célokat az USA nemcsak a hagyományos diplomáciai csatornákon keresztül kívánja elérni, hanem a NATO belső döntéshozatali struktúrája, valamint a beütemezett hadgyakorlatok révén is - jegyzi meg a tanulmány.
A brit védelmi minisztérium pénteken, a varsói NATO-csúcsértekezlet nyitónapján bejelentette, hogy egy ötszáz fős kontingens indul Észtországba, azzal a feladattal, hogy azonnali reagálású erőként lépjen fel bármilyen válság vagy incidens esetén.
Egy további 150 tagú brit egység közelebbről nem részletezett hadfelszereléssel együtt Lengyelországba települ. Ennek az alakulatnak a feladata a közös műveleti képesség erősítése, egyebek mellett a lengyel fegyveres erőknek nyújtott képzési támogatással.
A brit védelmi miniszter, Michael Fallon által jóváhagyott intézkedéscsomag része négyezer ukrán katona kiképzése is; ez a program 2017 márciusáig tart.
Nagy-Britannia mindemellett több ezer fős alakulatot tart készültségben. Ezek az egységek néhány napon belül bárhol bevethetők a NATO gyorsreagálású erőinek részeként.
A minisztérium indoklása szerint a kelet-európai szövetségesek egyéb kockázatok mellett az orosz agresszió fenyegetésével szembesülnek.
Michael Fallon a BBC-nek pénteken kijelentette: az intézkedéscsomag célja Oroszország elrettentése bármilyen további agressziótól. A kelet-európai NATO-tagországok "óriási nyomást" érzékelnek Oroszország részéről, tekintettel a határok mentén tartott nagyszabású orosz hadgyakorlatokra és a légterükben észlelt orosz berepülésekre - mondta a brit védelmi miniszter. Fallon szerint a brit egységek telepítését a balti köztársaságok kifejezetten kérték.
A NATO nem konfrontációra, hanem konstruktív párbeszédre törekszik Oroszországgal – erről Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára beszélt. Stoltenberg szerint a NATO-t több irányból érő sokféle fenyegetés miatt a varsói értekezletet „nagyon különleges pillanatban” tartják,a veszélyek miatt pedig a szövetség széles körű, a hidegháború óta legnagyobb reformját indította el,amely az elrettentés és a biztonság eszközeinek megerősítésére irányul.
„A NATO védelmi szervezet, nem keres konfrontációt” – mondta a főtitkár, majd arról beszélt, hogy a hidegháború régen véget ért, a történelemhez tartozik, és ott is kell maradnia:
Oroszország a legnagyobb szomszédunk, az európai biztonsági rendszer integráns része”.
(KKI, MTI, defense.gov)