Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Új elnököt választ(ott) az Amerikai Egyesült Államok – 6. rész

Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője

2020.12.31. 15:00

Kitörő öröm a hazai ellenzéki oldalon – de mire számíthatunk valójában?

Az elmúlt években már megszokhattuk, hogy a magyar baloldal vízió és cselekvőképesség hiányában „vigyázó szemeit” külföldre veti abban a reményben, hogy külső erők megvívják helyettük a belpolitikai csatáikat, sőt, győzelemre segítik őket a választásokon. Így volt ez a szovjetekkel, így van ez napjainkban az Európai Unióval, és ugyanezt remélik a jövőben az amerikai Biden-adminisztrációtól is. Nem meglepő tehát, hogy Biden győzelmének hírére sorra jelentették meg örömtől túlcsorduló közleményeiket, melyben gratuláltak az USA újonnan megválasztott elnökének.

„Véget ért az amerikai rémálom. És hamarosan vége lesz a magyar rémálomnak is” – reagált Facebook posztban Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, hozzátéve, hogy „a Biden-adminisztráció a következő négy évben a Momentum természetes szövetségese lesz.” A Momentumnak azonban kihívója akadt a szövetségesi pozícióra, a Jobbik ugyanis terjedelmes közleményben üdvözölte Biden megválasztását, kijelentve, hogy a lehető legjobb kapcsolat kialakítására törekednek majd az új adminisztrációval és a leendő nagykövettel. „Végre lehetőség nyílik arra, hogy az Egyesült Államokkal karöltve törjük meg a populista, illiberális despoták hatalmát” – tették hozzá minden önirónia nélkül, egyértelművé téve, hogy külső segítségre számítanak a kormányváltáshoz.

„Trump jó volt az Orbán-kormánynak, Biden elnök jó lesz Magyarországnak” – szögezte le Karácsony Gergely főpolgármester. Ezek szerint az ellenzék már most arra számít, hogy az amerikai vezetés beavatkozik majd a magyar belpolitikába – természetesen az ő oldalukon. Hiszen szerintük az jó nekik és így Magyarországnak, ami az Orbán-kormánynak rossz. Az a „rossz”, amire gondolhatnak, pedig nem más, mint a külső politikai nyomásgyakorlás. El kell keserítenünk a főpolgármestert: az Obama-adminisztráció alatt is nyert kétszer a Fidesz-KDNP országgyűlési választásokon, méghozzá kétharmados többséggel. Pedig akkor még „erősítés” is érkezett az ellenzéki tüntetésekre André Goodfriend USA nagykövetségi ügyvivő személyében, aki a demonstrációkon való részvételével egyértelműen felrúgta a diplomácia szabályait.

Természetesen mindenkiben felmerül a kérdés: milyen elnök lesz Biden és mit képvisel majd a külpolitikában? Első nyilatkozataiból arra következtethetünk, hogy visszatér a neoliberális ideológiával átitatott, aktivista amerikai külpolitika és a „demokráciaexport”, ami kétségkívül súrlódásokat okozna a nemzetközi színtéren – ha nem egyenesen újabb háborúk kirobbanásához vezet majd. Az új fegyveres konfliktusok pedig újabb migrációs hullámokat indíthatnak be, melynek Európa inná meg a levét.

Nem kell azonban ennyire előre sietni, hiszen jelenleg az egész világ a koronavírus-járvánnyal és az amiatt bekövetkező gazdasági válsággal küzd. Feltehetően január 20-i beiktatása után Bidennek is ezt kell először kezelnie, mielőtt a világcsendőr szerepébe lépne. Arról nem is beszélve, hogy talán évszázadok óta nem tapasztalt megosztottság van az Egyesült Államokban, amit tovább mélyíthetne, ha a Demokrata Párt szélsőbaloldali szárnyának engedve napirendre venné az olyan ideológiai témákat, mint az illegális bevándorlók amnesztiája, a genderelmélet vagy a faji kérdés. Egy megkérdőjelezhető tisztaságú választás után nem lesz könnyű helyzetben az új elnök, akit már el is kezdtek zsarolni azok az erők, akik úgy vélik, nagy részben nekik köszönheti győzelmét: a Black Lives Matter-mozgalom rendszeresen emlékezteti Bident az általuk játszott fontos szerepre.

Mire számíthatunk mi, magyarok a Biden-adminisztrációtól? Az már most kijelenthető, hogy korántsem lesz olyan szívélyes és baráti a kapcsolat, mint Trump elnökségének idején. Joe Biden a kampány során Fehéroroszországgal és Törökországgal emlegette együtt hazánkat, amit Szijjártó Péter külügyminiszter határozottan vissza is utasított. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy érdekes módon a megválasztott elnöknek sokkal szimpatikusabb volt a kádári Magyarország, amikor a 70-es években nászútját töltötte nálunk. Akkoriban bizonyára rendben találta a demokráciát, a jogállamiságot és a szabadságot, melyeket előszeretettel emleget, és jó esély van rá, hogy majd számon is kér, hiszen véleménye szerint a világon egyre jobban terjed a nacionalizmus, az illiberalizmus és a tekintélyelvűség, amely mind gátat szab a globális problémák megoldásának.

Joe Biden szenátorként és alelnökként sokat foglalkozott külpolitikával, és a világ vezetőinek jelentős részével is találkozott már. Az elnököt a világ megregulázásában a félig magyar származású Tony Blinken segítheti külügyminiszterként. Blinken nemcsak származása miatt rendelkezhet beható ismeretekkel hazánkról, hanem azért is, mert édesapja, Donald Blinken volt az Egyesült Államok magyarországi nagykövete 1994-1997 között. Tony Blinken közel 20 éve van Biden mellett, alelnöksége idején a nemzetbiztonsági tanácsadója volt. Ebben a minőségében hozzájárult többek között a szíriai és líbiai feszültégekre adott amerikai válasz kialakításában, ami azt jelenti, hogy részben neki is „köszönhető” a migrációs válság kirobbanása.

(Photo by CHANDAN KHANNA / AFP)

Egyelőre csak következtetni tudunk a Biden-adminisztráció külpolitikájára a korábbi nyilatkozatok és a politikai múltja alapján. Fontos azonban leszögezni, hogy a magyar kormányzat eddigi 10 éve során 6 évig demokrata vezetése volt az Egyesült Államoknak, és ez idő alatt sem teljesült az ellenzék vágyálma: nem buktatták meg külföldről Orbán Viktort. A baloldalnak tehát korai lenne még innia a medve bőrére…

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére