Mint ismert, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök februárban aláírta országa csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. Zelenszkij úgy nyilatkozott, az a céljuk, hogy az európai közösséghez tartozzanak, és egyenrangúak legyenek minden európaival.

– fogalmazott.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy hónappal később kijelentette, támogatni fogják Ukrajnát, hogy európai uniós csatlakozási folyamata, amely a háború miatt felgyorsult, ne vegyen igénybe akár éveket.

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a gyors csatlakozás nem valósul meg.

Ukrajnának nincs sok esélye arra, hogy hamar megkapja az uniós tagjelölti státuszt, mert sok tagállam ellenzi az ötletet, és ez igazságtalan lenne a Nyugat-Balkánnal szemben, amely már olyan régóta vár a tagságra – mondta Mark Rutte holland miniszterelnök hétfőn a parlamentben.

Bár Rutte nem látja annak lehetőségét, hogy Ukrajna a közeljövőben csatlakozzon az EU-hoz, úgy véli, ez változhat, mivel minden európai országnak esélyt kell kapnia a csatlakozásra, amennyiben a feltételek teljesülnek.

Franciaországban sem jósolnak gyors EU-s csatlakozást az ukránoknak.

– mondta Clément Beaune uniós ügyekért felelős francia miniszter.

„Nem szeretném, hogy illúziókkal és hazugságokkal hitegessük az ukránokat. Ha azt mondjuk nekik, hogy »Isten hozott benneteket az EU-ban!«, de nem olvassák el a szerződés alján az apróbetűs részt, hogy »Hahó, majd 15 év múlva!«, akkor azzal ukránok egész nemzedékeit vezetjük félre.” – tette hozzá Beaune.

A miniszter ezzel párhuzamosan arról beszélt, hogy olyan politikai közösséget kell kínálni az ukránoknak, amelyhez előbb csatlakozhatnak, amiről korábban Emmanuel Macron francia elnök is beszélt már.

– szögezte le a miniszter.

Korábban az osztrákok is borúlátóan nyilatkoztak Ukrajna tagságát illetően.

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter szerint:

Schallenberg kifejtette: megérti Ukrajna azon törekvését, hogy „a pillanat hevében, érzelmek között csatlakozzon az EU-hoz”, de ott van Bosznia-Hercegovina, valamint olyan országok, mint Szerbia, Montenegró, Macedónia és Albánia, amelyek évek óta várnak a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

„Nem szabad abba a hibába esni, hogy az Ukrajnára való összpontosítással megfeledkezünk a Nyugat-Balkánról, Moldováról és a Dél-Kaukázusról.” – hangsúlyozta a külügyminiszter, rámutatva: „Egy olyan állam, mint Ukrajna csatlakozása nem feltétlenül a teljes jogú tagság révén kell, hogy megtörténjen”.