Donald Trump hivatalba lépésének eddigi legkomolyabb kihívásával néz szembe csütörtökön. Az amerikai kormány pénze hamarosan elfogy, és a további működéshez szükséges hitelek felvételéhez emelni kell a törvény által meghatározott adósságplafonon. Ehhez az elnöknek szüksége lehet a demokraták jóváhagyására is.

2013-ban és 2015-ben néhány napra teljesen leállt a kormányzat. A hivatalok és az állami intézmények nem nyitottak ki, a hivatalnokok, tanárok és az állami alkalmazottak kénytelenek voltak otthon maradni. Mindez addig tartott, ameddig az Obama-adminisztráció meg nem tudott állapodni az akkor ellenzékben levő republikánusokkal, hogy támogassák adósságplafon megemelését.

Az adósságplafon az a Kongresszus által jóváhagyott, törvényileg meghatározott összeg, amelynek erejéig a kormányzat felvehet kölcsönöket, hogy finanszírozni tudják a korábbi kölcsönöket, működtessék a szociális rendszert és biztosítani tudják az állami alkalmazottak fizetését, általánosságban az állam működését.

A 2015-ös megállapodás szerint a Kongresszus nem határozta meg az adósságplafon felső korlátját, vagyis a felvehető maximális összeget. Ám a korábbi jogszabályok szerint, amennyiben a törvényhozás nem dönt az adósságplafon megemeléséről, akkor az automatikusan a 2015-ös 18,1 trillió dollár lesz – írja a DW.

Az utóbbi két évben összesen további 1,8 trillió dollárral nőtt az USA államadóssága, ezért a Kongresszus kénytelen lesz feljebb tornászni az összeget, mivel az jóval átlépte az egy évvel korábbi szintet.

Trump és kormánya jelenleg 3 dolgot tud tenni:

• Ráveszi a Kongresszust, hogy emelje meg az adósságplafont
• Ráveszi a Kongresszust, hogy erősítse meg a jelenlegi helyzetet, azaz ne legyen adósságplafon
• Megkéri pénzügyminiszterét, hogy hozzon rendkívüli intézkedéseket, hogy ezzel időt nyerjenek egy új megállapodás megkötésére. Steven Mnuchin pénzügyminiszter már jelezte, hogy kész ideiglenesen felfüggeszteni az USA által kibocsájtott kincstárjegyek forgalmazását.

A helyzet azonban közel sem annyira kritikus, mint Obama idejében volt, ugyanis a republikánusok jelenleg a Kongresszus mindkét házában többségben vannak, tehát gyakorlatilag simán azt tehetnének, amit akarnak.

A probléma abból adódik, hogy a republikánusok nagyon keményen felléptek az Obama-adminisztráció költekező politikája ellen, ezért Trump elég rosszul jönne ki abból, ha a demokratákkal való egyeztetés nélkül, csak úgy megemelné az adósságplafont, a felső korlát eltörlésének helyben hagyása pedig még rosszabb fényt vetne az elnökre. Ez szembemenne a kampány óta hirdetett politikájával is, amellyel szeretné csökkenteni az utóbbi időben kiéleződött politikai megosztottságot.

Trumpnak azonban ennél is fontosabb feladata csütörtökön, hogy prezentálja elképzelését a programjában megígért adósságcsökkentésről. Ez annak fényében sem tűnik egyszerűnek, hogy a mexikói fal megépítése és a beígért adócsökkentés komoly terheket róhat az USA államháztartására.

Az amerikai gazdaság egyébként jó állapotban van. Csökken a munkanélküliség, megindult az infláció növekedése. A Fed (tulajdonképpen az amerikai jegybank) a pozitív gazdasági adatokra úgy reagált, hogy szerdán megemelte az alapkamatot.

Az alapkamat emelése azonban rossz hír Trumpnak. Ugyanis emiatt a dollár is erősödni fog. Az erős dollár pedig felnyomja az export árakat, amely miatt az amerikai cégek kevésbé lesznek versenyképesek a piacon. A megemelt alapkamat hátráltatja az USA kormányát abban is, hogy valamit kezdjen a masszív kereskedelmi deficittel, amely főleg a Kínával, Japánnal, és Németországgal folytatott kereskedelem során jelentkezik.