A romániai parlament emberi jogi, vallásügyi és nemzeti kisebbségi szakbizottsága elutasítóan véleményezte azt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által 2017-ben beterjesztett törvénytervezetet, amely március 15-ét a romániai magyarság hivatalos ünnepévé nyilvánítaná.

A román parlament alsóházának honlapján elérhető jelentés szerint a grémium többségi szavazással hozta meg azt a döntést, miszerint a plénumnak a tervezet elutasítását javasolják. Korábban a jogi bizottság is hasonló álláspontra helyezkedett.

Benkő Erika, az RMDSZ szakbizottsági tagja az MTI-nek kedden elmondta, hogy a 15 fős bizottságban csak hárman támogatták a törvényjavaslatot:

A képviselő arra számít, hogy a szerdai végszavazáson a képviselőház plénuma is elutasítja, hiszen most

Klaus Iohannis elnök nyilatkozata után – amelyben Erdély eladásával vádolta meg az ellenzéki és a parlamentben többséggel rendelkező szociáldemokratákat -, hogy egyetlen román párt sem meri támogatni az RMDSZ törvénytervezeteit.

A román hivatalos történetírás a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének időpontját nem tekinti ünnepnek, azt állítja, hogy akkor mintegy 40 ezer románt öltek meg a magyarok, amit a magyar történészek jelentősen eltúlzott számnak tekintenek, illetve emlékeztetnek arra, hogy a forradalom idején minden nemzetiségnek voltak áldozataik.

A parlamenti szakbizottsági vitán egyébként ezzel az érvvel szorgalmazta a tervezet elutasítását a Traian Basescu volt államfő által védnökölt Népi Mozgalom Pártjának (PMP) képviselője, Marius Pascan, akinek javaslatára tűzte a parlament napirendjére a házbizottság a tervezetet, amelyet korábban elutasított a szenátus, és a kormány is kedvezőtlenül véleményezett.

A Krónika című napilap elektronikus kiadásában kedden megszólaltatta Márton Árpád RMDSZ frakcióvezető-helyettest is, aki elmondta, hogy a bukaresti képviselőház művelődési bizottsága további három, az RMDSZ által beterjesztett törvénytervezetet javasolt elutasításra. Ezek között van a 2003-ban beterjesztett közlevéltári törvény, az egyházi és magánlevéltárak teljes körű visszaszolgáltatásáról szóló javaslat, valamint a művelődési intézmények menedzsmentjéről szóló törvénymódosítás.

Márton Árpád elmondta, hogy a levéltári törvény a decentralizációt szorgalmazza, a magán- és egyházi levéltárak pedig a visszaszolgáltatás után is közlevéltárként működhetnek. A művelődési intézmények esetében azt javasolták, hogy azokon a településeken, ahol meghaladja a 20 százalékot a kisebbség aránya, a versenyvizsgákra jelentkezők ismerjék a kisebbség nyelvét is.

- mondta Márton Árpád.