Svédország sokak szerint követendő, szerintünk inkább elrettentő példa. Mutatjuk, miért!

A skandináv ország politikusai és médiumai következetesen megpróbálták azt állítani a migrációról, hogy gazdaságilag hasznos, ám a hivatalos narratívát immáron lehetetlen bevédeni.

A svéd pénzügyminisztérium alatt működő, közgazdasági szakértőket tömörítő ESO 1983 és 2015 közötti foglalkoztatási adatokat vetett össze, és többek között kiderítette, hogy a nyolcvanas években még sokkal jobban működött az integráció, ám azóta rohamosan lassult és romlott.

Az 1982 és 1988 között érkezett bevándorlók foglalkoztatottsága még 60 százalékon állt. A munkaerőpiacra a férfiak 2-3 alatt, a nők pedig 5 év alatt léptek be. Ez később a férfiaknál 6-9 évre nőtt, a nőknél pedig 8-12 évre, a kilencvenes évektől pedig folyamatos a zuhanás.

A kutatás emellett kimutatta, hogy a migrációnak katasztrofális következményei vannak az ország gazdaságára – hosszú  és rövid távon egyaránt.

Egy átlagos migránsra ugyanis egy évben nettó 74 000 svéd koronát kell költeni, ami átszámítva körülbelül 2 300 000 forint. A költségek főleg az érkezés után magasak, és bár a bevándorló később hozzájárulhat a gazdasághoz, de nem tudja megtermelni ugyanazt a pénzt, amit az integrációja és a nyugdíja kivesz az államkasszából.

2017 végén becslések szerint mintegy 830 000 bevándorló érkezett Svédországba, nagy részük Szíriából és Irakból. Ez azt jelenti, hogy egy évben majdnem 2 ezer milliárd (!) forintot kellene fordítania a svéd államnak a bevándorlókra.

Tehát hogy mennyi az igazságtartalma annak az érvnek, hogy a bevándorlók fellendítik a gazdaságot, azt az olvasóink belátására bízzuk.