Harmincezernél is többen kértek már időpontot a német külképviseleteken, hogy megindíthassák a családegyesítési eljárást.

A német külügyminisztérium szóvivője, Christopher Burger hétfőn Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre elmondta, hogy mintegy 34 ezren kértek időpontot oltalmazott státusszal kapcsolatos családegyesítés ügyében 2016 márciusa óta, amikor felfüggesztették az ilyen jogállásban lévők családegyesítési jogát.

Az alanyi jog helyett csupán lehetőséget biztosító új szabályok augusztusi életbe lépésével a külképviseleteken elkezdik az időpontok kiosztását és a meghallgatásokat. Időrendi sorrendben haladnak előre, vagyis a legrégebbi igénylések feldolgozásával kezdenek, mert valószínűsíthető, hogy minél régebbi egy ügy, annál nagyobb a szükség a segítségre.

– ismertette a szóvivő.

A törvényhozás júniusban alkotta meg az új rendszert, amely szerint a családegyesítés már nem alanyi jog az oltalmazottak számára, de a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló, úgynevezett magcsaládhoz tartozó rokonaik kérhetnek huzamos németországi tartózkodásra feljogosító vízumot.

A kérelmeket a külügyminisztérium az illető oltalmazott lakóhelye szerinti idegenrendészeti hatósággal és a szövetségi közigazgatási hivatallal együttműködve bírálja el. Figyelembe veszik egyebek mellett a társadalmi integráció – a beilleszkedés – területén nyújtott teljesítményt, például a nyelvtudást. Biztonsági szempontokat is érvényesítenek, így nem kaphatnak engedélyt a beköltözésre a többi között olyan emberek, akik súlyos bűncselekményt követtek el, vagy akiket a terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott, közveszélyes személyek között tartanak számon.

Németországban nagyjából 250 ezer oltalmazott él. Oltalmazott státuszt az a menedékkérő kaphat, aki nem felel meg a menekült jogállás feltételeinek, de nem lehet visszaküldeni a hazájába, mert halálbüntetés, üldöztetés, embertelen bánásmód fenyegetné. Családegyesítési jogukat azért függesztették fel 2016-ban, hogy elkerüljék a menekültügyi rendszer túlterhelődését.