2015-ben 72 681, 2016-ban 103 883, 2017-ben 117 992, az idei év első negyedévében pedig 27 551 ilyen beutazási engedélyt állítottak ki. A legtöbb ilyen dokumentumot, az összes 41,37 százalékát szíriai állampolgároknak hagyták jóvá. Õket az irakiak követik, akik a beutazási engedélyek 7,55 százalékát kapták meg.

A lap kiemeli: nem tudni, hogy a 2015 eleje óta Németországba érkezett 1,8 millió ember közül hányan kérték még, hogy családtagjaik csatlakozhassanak hozzájuk. A Bild emlékeztet arra, hogy augusztustól a kiadott családegyesítési vízumok számának csökkenése várható, mert jövő hónap 1-jétől az oltalmazottaknak csak a szűk értelemben vett családtagjai, vagyis a házastársaik és gyerekeik kaphatnak családegyesítési vízumot és legfeljebb havonta ezer ilyen beutazási engedélyt adhatnak majd ki a hatóságok.

Ha az egyik hónapban nem használják fel az ezerfős kvótát, a fennmaradt üres helyek száma áttolódik a következő hónapra, de ez a stratégia csak az új törvény életbelépését követő 5 hónapon keresztül lesz érvényben. A német sajtó információi szerint már a törvény jogerőre emelkedése előtt 26 ezer migráns kérelmezte a családegyesítést, szóval bőven fognak még Németországba érkezni, nem kell attól tartani, hogy a havi 1 000 fős kvóta kitöltetlen marad.

A kérvények elbírálásában figyelembe veszik a társadalmi integráció területén nyújtott „teljesítményt”. Az elbírálásban biztonsági szempontokat is érvényesítenek, így nem kaphatnak engedélyt a beköltözésre a többi között olyan emberek, akik súlyos bűncselekményt követtek el, vagy akiket a terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott, közveszélyes személyek között tartanak számon. Különleges helyzetekben viszont még a potenciális iszlamistáknak is megengedik, hogy családegyesítést kérelmezzenek, ha garantálják, hogy sem ők, sem a rokonaik nem jelentenek fenyegetést.