Több mint 1600 jelölt regisztráltatta magát a májusi iráni elnökválasztásra.

Összesen 1636 ember, köztük 137 nő gondolta úgy, hogy szerencsét próbál és indul a május 19-i iráni elnökválasztáson. Az alkotmány értelmében bárki jelentkezhet elnökjelöltnek. Az indulókat a Regisztrációs Bizottság veszi nyilvántartásba. A jelöltállítást követően a választásokat felügyelő Õrök Tanácsa megvizsgálja, hogy mely jelöltek felelnek meg az előírt feltételeknek és ideológiai kritériumoknak, és április 27-én hirdeti ki az indulók neveit. Az Õrök Tanácsa az eddigi elnökválasztásokon egyetlen nőt sem vett fel a jelöltek végleges listájára.

Várhatóan 10-nél kevesebb nevet érvényesítenek majd, a sajtó 4-6 névre számít a szavazólapokon.

A jelenlegi iráni elnök Hasszán Róháni is újra indul a választáson. Legfőbb kihívója a keményvonalas jelöltek közül Ebrahím Raiszi hitszónokot lesz. Raiszi szoros szövetségese a legfőbb szellemi vezetőnek, Ali Hamenei ajatollahnak. Már a legfőbb vallási és politikai vezető lehetséges utódjaként emlegetik.

Iránban a választások tétje nem csak a politikai irányvonal meghatározása, hanem a gazdasági folyamatok megtartása. 

Róháni újraválasztásának esetében bejelentette, hogy nem fogja megbolygatni a 2015 nyarán kötött megállapodást Irán nukleáris programjáról az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával és Németországgal. Az ellenjelöltek ugyanakkor azzal vádolják a hivatalban lévő államfőt és a reformereket, hogy az atomalkuval nem sikerült elérni a kitűzött gazdasági célokat, mivel szerintük a nyugat a büntetőintézkedések feloldását követően továbbra sem hajlandó együttműködni Iránnal. Az olyan konzervatív és keményvonalas jelöltek, mint Mahmúd Ahmadinezsád is a többhatalmi megállapodás felülvizsgálatát, vagy akár felmondását helyezték kilátásba.

(Euronews, MTI)