Egyelőre nehéz felmérni, hogy pontosan mennyien indulnak ismét útnak, de a szakértők szerint a 2015-ös bevándorlási válság vélhetően csak a jéghegy csúcsa volt.

A Migrációkutató Intézet kutatója, Janik Szabolcs az M1 Unió 28 című műsorában arról beszélt, hogy a vonatkozó statisztikák is alátámasztják a migráció élénkülését, ami elsősorban a görög-török határ felől tapasztalható, de már a bosnyák-horvát határszakaszon is érzékelhető. Janik szerint emiatt lehetséges, hogy a nyugat-balkáni útvonal is ismét komoly nyomás alá kerülhet.

A szakértő úgy véli, a migránsok más útvonalakat is igyekeznek felfedezni, emiatt van az, hogy elmennek Bosznia-Hercegovina irányába.

Az Európai Bizottság szerint több oka is van annak, hogy ismét tömegével indulnak útnak a bevándorlók. Egyrészt a szíriai helyzet még mindig nem rendeződött, ráadásul a török hadsereg hadjáratai miatt kurdok tömegei is útra kelnek Szíriából. Emellett a Törökországban tartózkodó migránsok közül is sokan akarnak elindulni, miután hangulatkeltés zajlik ellenük az országban.

Mindezt tetézi, hogy a gyakorlatban kudarcot vallott az Európai Unió és Törökország között köttetett megállapodás, mivel a tagállamok egyre kevesebb migránst vesznek át az Erdogan vezette országból.

Ennek köszönhetően egyre többen indulnak el a török–görög határ közeléből. Csak a szárazföldi határszakaszon 6100 határsértőt fogtak el 2018-ban, ami kilencszeres növekedés az egy évvel korábbi időszakhoz képest.

Több EP-képviselő is azon az állásponton van, hogy meghívót jelent a migránsoknak, hogy az Európai Parlamentben megszavazták a felső korlát nélküli kvótarendszert is lehetővé tevő új dublini szabályozást. A javaslatot még az Európai Bizottságnak is el kell fogadnia, ami akár már a június végi EU-csúcson megtörténhet.

A koncepció szerint az illegális bevándorlók dönthetnék el, hogy melyik országban akarnak élni. Attól a tagállamtól pedig, amely nem vesz át migránsokat, megvonnák az uniós támogatások egy részét – írja a hirado.hu.