Későn reagált több európai ország is a koronavírus-járványra. Több fontos, a vírus terjedését lassító intézkedést is későn hoztak meg. Ebben az unió sem segített nekik, hiszen Brüsszel járványügyi hivatala hetekig gátolta a védekezést azzal, hogy nem tulajdonított valós veszélyt a világjárványnak. Olaszország, Spanyolország vagy Franciaország heteket késett az intézkedésekkel, ahogy Brüsszel is közel másfél hónapig nem fogta fel, milyen drámai veszélyt jelent Európára a koronavírus. Magyarország az elsők között hozta meg a döntéseket, hiszen a WHO adataira figyelt. Az Origo kiszámolta, mennyi ember életét lehetett volna megmenteni a járvány által leginkább érintett országokban, ha Brüsszel időben figyelmeztet a veszélyre. Számításukhoz a magyar intézkedéseket és azok meghozatalának ütemét vették alapul, mivel Magyarország a nyugat-európai országokhoz képest sokkal korábban cselekedett a járvány lelassításáért.

Magyarországon az általános és középiskolákban március 16-án hétfőn tértek át a digitális oktatásra, vagyis a gyerekek akkortól nem mehetnek iskolába, hanem otthon kell tanulniuk. Az első koronavírus-fertőzött regisztrálása utáni 12. napon történt ez, azaz nagyon hamar. Addig naponta átlagosan 21 százalékkal nőtt az új betegek száma. Az iskolák bezárásától a kijárási korlátozás bevezetéséig, március 16-tól, március 27-ig, átlagosan napi 16,93 százalékra csökkent az új fertőzések számának emelkedése. A kijárási korlátozás bevezetése után, amely az első fertőzöttől számított 24. napon lépett életbe, április 4-ig majdnem felére, átlagosan 9,65 százalékra csökkent a napi új fertőzöttek számának emelkedése. Így nézett ki az első hónap Magyarországon.

Fotó: Alberto PIZZOLI / AFP

Olaszországban január 31-én regisztrálták az első koronavírussal fertőzött betegeket, majd utána 3 hétig, február 21-ig nem érkezett hír új azonosított esetről. Február 22-től viszont robbanásszerűen megnőtt az új fertőzések száma, tehát annak ellenére, hogy nem regisztráltak új fertőzötteket, a vírus terjedt az országban. Az olasz kormány az első fertőzött regisztrálása után csak több mint egy hónappal döntött az iskolák és az éttermek bezárásáról, míg az ország karantén alá helyezése a 40. naptól, március 10-től élt. A számításhoz az Origo a február 21. utáni időszakot vette alapul, és összehasonlította azzal, ahogy a meghozott intézkedéseknek köszönhetően Magyarországon sikerült mérsékelni a naponta jelentkező új fertőzöttek számának arányos növekedését. Ha az innen számított 12. naptól (ennyi idő után zárták be a magyar iskolákat) átlagosan olyan mértékben nőttek volna az új esetszámok naponta, mint Magyarországon, akkor a 24. napra (ekkortól él a kijárási korlátozás Magyarországon) csaknem 28 ezer fertőzött helyett mindössze 16 ezer beteg lenne. Ha pedig folytatjuk ezt a sor azzal, hogy a kijárási korlátozás után a napi új fertőzöttek számának növekedési aránya csökkent Magyarországon, akkor a 30. napon 53 ezer helyett csak 31 ezer fertőzött lenne Olaszországban – kalkulál az Origo. Mivel ebben az időszakban az összes fertőzötthöz viszonyítva csaknem tízszázalékos volt a halálozási arány, ez azt jelenti, hogy több mint ötezer helyett csak alig több, mint 2800 halálos áldozata lenne addig a járványnak. E számítás szerint Olaszországban több mint 2 ezer emberrel kevesebb halt volna meg.

Fotó: Burak Akbulut / Anadolu Agency

Ezzel a módszerrel megvizsgálta meg az Origo a spanyolországi adatokat is. Spanyolországban február elsején regisztrálták az első fertőzöttet, de több mint három hétig, február 25-ig mindössze egy új beteget találtak, ezt követően viszont jelentősen nőtt napról napra az új fertőzöttek száma. Számításukhoz, Olaszországhoz hasonlóan, itt is ezt a fordulópontot vették alapul. Ha az ezt követő 12-24. nap közt csak a magyarországi arányban nőtt volna a napi új betegek száma, akkor a 24. napon csaknem 20 ezer fertőzött helyett, mindössze 2800 fertőzött lenne. Folytatva a magyar növekedéssel a számítást, a 30. napon 47 ezer helyett alig több, mint 5300 fertőzött lenne. Az olasz minta alapján, ekkor az összes fertőzötthöz viszonyítva hét százalék körüli volt a halálozási arány, eszerint a csaknem három és fél ezer halott helyett kevesebb mint 400-an haltak volna meg. Tehát e számítás szerint Spanyolországban több mint 3 ezerrel kevesebb ember halhatott volna meg.

Ez tudjuk, hogy nem történt meg. Persze a pontos számot lehetetlen kiszámolni, de az egyértelmű, hogy az időben meghozott intézkedésekkel csökkenthető a járvány terjedése. Erre jutott az Imperial College London tudományegyetem is. Becslésen alapuló tanulmányukban azt írták, hogy mintegy 40 millió ember fertőződne meg világszerte, ha egyik ország sem hozna semmilyen intézkedést. Felére csökken ez a szám, ha tartják egymástól a javasolt távolságot az emberek. Ha pedig minden országban szigorú intézkedéseket hoznak már korán, akkor 95 százalékkal kevesebb halálos áldozata lenne a járványnak a modellezés szerint.

A V4NA nemzetközi hírügynökség kiderítette, nagyon sokáig nem kezelte kellő komolysággal a koronavírus-járványt az uniós járványügyi hivatal, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC). Sőt, nem túlzás azt mondani, hogy Brüsszel bagatellizálta a világjárványt.

Március elsejéig a járványügyi hivatal kockázatelemzése azt állapította meg, hogy alacsony a kockázata annak, hogy az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség vagy az Egyesült Királyság lakói megfertőződnek a vírussal. A március másodikán megjelent jelentés még mindig nem arról szólt, hogy komoly járványra kellene felkészülni az európai országoknak, hiszen csak közepesre értékelte a fertőzés kockázatát az uniós hivatal. A jelentés publikálásnak napján Olaszországban már több mint kétezren fertőződtek meg, és meghaladta az ötvenet a halottak száma. Száznál is több fertőzöttet jelentettek Nyugat-Európából, például Franciaországból, Németországból és Spanyolországból.

Március 25-én csak Olaszországban több mint 70 ezer fertőzött volt, de a járvány európai gócpontjának nevezett országhoz hasonlóan Spanyolországban is robbanásszerű növekedésnek indult a fertőzöttek száma, csaknem 50 ezer beteget regisztráltak. Csak ebben a két országban már a tízezret is meghaladta a halottak száma. A kockázatelemzés pedig még mindig közepes veszélyről írt.

Európában először Franciaországban azonosítottak koronavírussal fertőzött beteget, január 24-én, Németországban január 27-én, az Egyesült Királyságban és Olaszországban január 31-én, Spanyolországban pedig február elsején. Ekkor az uniós járványügyi hivatal alacsony kockázatról tett közzé jelentéseket. Európában jelenleg ebben az öt országban van a legtöbb fertőzött. Magyarország, amely a legfontosabb mutató szerint – az első fertőzött észlelése után hanyadik nap jelentette be a veszélyhelyzetet – az elsők között intézkedett. Magyarországon az első fertőzött utáni 7. napon, Olaszországban a 37., Spanyolországban a 47. napon hirdettek veszélyhelyzetet. Nem kell magyarázni, milyen különbség, hogy 7 vagy 47 nap után hozzák meg a lényegi intézkedéseket.