A pesmergák az iraki haderővel közösen hatalmas offenzívát indítanak a napokban az ISIS iraki fővárosa, Moszul ellen. Amennyiben sikerül bevenniük a várost, az a terrorszervezet végét is jelentheti, hisz a fő bázisuk nélkül már messze nem lesznek olyan hatékonyak, mint korábban. 

A kurd pesmergák egyik parancsnoka, Arif Taifur szerint serege készen áll a hónapok óta tervezett, Moszul ellen irányuló offenzíva elkezdésére, és csak az iraki hadsereg érkezésére várnak, ugyanis az ő feladatuk a milliós városig vezető utak megtisztítása. A kurdok korábban jelezték az amerikaiaknak, hogy készítsék fel a drónjaikat, ugyanis napok választják el őket attól, hogy nekivágjanak a városig vezető közel harminc kilométeres útnak. 

A kurdok létfontosságúnak tartják, hogy megszülessen egy politikai egyezmény arról, mi lesz Moszul városával azután, ha visszafoglalják azt. A térségben óriási a bizonytalanság a kérdés kapcsán. Egy dologban van csak egyetértés: ha nem veszi át valaki a város irányítását, a de facto állam milicistái gond nélkül visszaszivároghatnak és megkísérelhetnek egy esetleges hatalomátvételt. 

Masoud Barzani kurd elnök a napokban fog találkozni Haider al-Abadi iraki miniszterelnökkel, akivel a moszuli helyzet mellett több, az ISIS elleni offenzíváról is tárgyalnak majd. 

A kurdok már többször kérték az Egyesült Államoktól, hogy még több modern lő- és tüzérségi fegyvert biztosítsanak a számukra, azonban az USA ezt nem teljesítette.

Előreláthatóan nem lesz azonnali eredménye a támadásnak, hónapokig is eltarthat, míg az offenzíva sikerrel jár. Amennyiben sikerül visszafoglalni a várost, az egy új fejezetet nyithat az ISIS elleni háborúk könyvében, ugyanis Moszul az egyik központja a terrorszervezetnek, ami nélkül már nem lesz olyan erős a terrorállam, mint az elmúlt hónapokban. 

Az iraki hadsereg tétlenkedése miatt azonban súlyos árat fizethet. Amennyiben a kurdok maguk foglalják el a nagyvárost, azzal komoly hivatkozási alapot teremthetnek arra, hogy a nemzetközi közösség független államként ismerje el azt. Habár az iraki Kurdisztán jelenleg is széleskörű autonómiával rendelkezik – önálló parlamentje van és szabadon kereskedhet–, ez érthetően nem elegendő nekik. A kurdok legnagyobb problémája azzal van, hogy közvetlen nemzetközi segélyeket és támogatásokat nem kaphatnak, hisz mindent Bagdadon keresztül kaphatnának meg, ám az iraki kormányzat nem folyósítja azokat számukra. 

A mostani együttműködés ellenére a két fél már többször vívott egymás ellen háborút, hisz Irak – Törökország mellett – ódzkodik a gondolattól, hogy létrejöjjön egy független kurd állam, mivel az átrajzolná a politikai erővonalakat. Ez az egyik nagy közel-keleti államnak sem érdeke. 

Az ISIS 2014-ben foglalta el a második legnagyobb iraki várost. Alig kétszáz milicista kergette el a több ezres iraki sereget, mely fejvesztve, fegyvereit hátrahagyva menekült el a szomszédos városokba. 

(Rudaw)