Mivel a végső ár a járművek felszereltségének szintjétől függ, ennek költsége még nem ismert – mondta Tonin, hozzátéve: azt tervezik, hogy a német védelmi ipar bevonja ügyleteibe a szlovén védelmi ipart.

A két miniszter egyetértett abban, hogy az elmúlt évek során nagyon jó volt az együttműködés Szlovénia és Németország között politikai, gazdasági és más területeken, de hozzátették, hogy a védelmi együttműködés megerősítése is fontos.

Jelezték: a két ország vegyes munkacsoportot hoz létre, amely meghatározza azokat a területeket, ahol javíthatnak az együttműködésen.

A szlovén parlament még tavaly novemberben fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely 780 millió euróval (280 milliárd forint) növeli az ország védelmi kiadásait az elkövetkező hat évben. A pénz legnagyobb részét páncélozott járművek vásárlására és egy közepes gyalogos zászlóalj felállítására fordítják, valamint repülőgépet és két helikoptert is vesznek.

Az új törvénnyel Szlovéniában az egy főre eső védelmi kiadások mintegy 200 euróra nőnek, ami a hasonló országokban a biztonságra szánt összegnek csak a fele.

Szlovénia jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékát fordítja védelmi kiadásokra, ez egyike a legalacsonyabb értéknek a NATO-tagállamok között. Az elmúlt tíz évben a gazdasági válság és megszorítások miatt Ljubljana 40 százalékkal csökkentette a védelmi büdzsét.

A NATO-tagállamok 2014 szeptemberében vállaltak arra kötelezettséget, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra, azon belül 20 százalékot pedig haderőfejlesztésre fordítanak.